Vannak itt értelmes, racionális, érzelmes, jóindulatú, értelmiségi témák iránt érdeklődő emberek?

Az érzelmes intenzív érzelmeket jelent, igazándiból ez a fogalom alapja, de hozzá szokás - általam is - társítani azt a jelentést, hogy empatikus, jóindulatú. A fogalomhasználat az embereknél már csak ilyen zizi, nem véletlenül kell itt is "utólagos" fogalomdefinícióval élni, csak redukáltan "beszélnek magukért" (ez a konszenzust és a szó felbontása általi következtetést jelenti, pl. be-rögzül-t. Mindemellett: valóban a racionalitástól hajlamosak eltéríteni az érzelmek, de a kettő (az érzelmesség és a racionalitás) megférhet egymás mellett elég jól. Az érzelmek pedig a cselekvések szükségszerű tartozékai, motiválói.

A jóindulatú alatt a mások fájdalma miatti sajnálatot értettem, az őszintétlenség igazándiból alapvetően nem zárná ki a jóindulatot, viszont az értelemmel rá lehet jönni, hogy az őszinteség erkölcsi érték. Nálam mindenesetre nagy fekete pont, ha valaki őszintétlen (persze olykor, ritkán érdemes annak lenni), nem csak azért, mert gerinctelen, aki őszintétlen (áltlaláan, gyakran), hanem sanszos, hogy még ostoba is.