A barátnőm mellett egy senkinek érzem magam, mit csináljak?

A barátnőmet már 10 éves korom óta ismerem, valahogy összehozott minket a sors, sokat lógtunk együtt, pedig elég különböző stílusunk van. Ő inkább fiús, nagybátyjánál nevelkedett, aki mérnök, nagyon sok mindent megtanult a számítógépekről, technikákról nehéz élete volt, lehet hogy pont ezért lett talpraesett. Van 2 bátyja is, akikkel mindig fiús dolgokat csináltak, nagyon okos, egyetemet végzett.

Amikor elmegyek vele valahova, mindig feltűnik a pasiknak, mert vele el lehet beszélgetni az ilyen "fiús" dolgokról, nem sértődik meg semmin, jó humora van, amit a férfiak értékelnek is. Minden komoly párkapcsolatomnál (3 db volt eddig), amikor bemutattam az aktuális nagy ő-t a barátnőmnek, az este végén már ajnározták is, hogy milyen jófej. Persze velem is tudtak beszélgetni, de nekem mindig nagyon nehezemre esett az ismerkedés, az első hetekben nagyon félénk vagyok, ő pedig már fél perc után mindenkivel egy húron pendül.

A mostani páromat nagyon szeretem, de megmondom őszintén nem szívesen mutatnám be a barátnőmnek, mindkettőjüknek ugyanaz a végzettsége és a hobbija is, félek hogy túlságosan is jól megértenék egymást.

Szeretem a barátnőmet, de azt hiszem nem normális hogy ennyire féltékeny vagyok. Magától nem veszi észre hogy ez rosszul esik nekem, mert elég tapintatlan, most viszont nem tudom be merjem-e őket egymásnak mutatni.

Kattant vagyok vagy jogos a félelmem?