Hogyan mondjam meg, vagy megmondjam-e a barátnőmnek, hogy a viselkedésük miatt kényelmetlenül érzem magam vele és a kislányával?

Hosszú lenne leírni, amiket cikinek érzek. Játszótéren például mindent elvesz a többi gyerektől, van, amit tönkre is tesz, és a barátnőm nem szól érte, legfeljebb a másik anyukával áriázik. Azt mondja, hogy az ő lánya még túl kicsi, a nagyobbaknak kéne odafigyelni rá. Ha boltban vagyunk, mindent lepakol, ha tudja kibontja a dolgokat, beleeszik, és van, hogy a barátnőm ezeket után visszateszi a polcra. Néha szó szerint csatateret hagyunk magunk után egy-egy ruhaüzletben. Mások gyerekére viszont folyton rászól, mindenkit megbírál, jó hangosan, mintha ettől ő különbnek tűnne. Pszichológiai könyvekből idéz, mindent meg tud magyarázni, de közben borzasztó kellemetlen mellette állni. Strandon ott pisilteti a kislányt, ahol éppen eszükbe jut, nem számít, hogy utána ki lép bele, vagy teríti rá a pokrócát (néha pont ő maga az), de az sem baj, ha ez egy büfé előtt történik a betonon. Lehet, hogy másnak ezek beleférnek, nem tudom, engem nagyon zavarnak, és régen teljesen más volt.