Nemrég költöztünk be városba és már unom, hogy folyton a egyedül vagyok, mit tegyek? 19F

Faluról költöztünk be 2 hónapja. Az elején még jártam vissza haverokhoz, de győzni kell pénzzel.. 1-2 hetente bejönnek és megyünk péntekenként bulizni, de az mondom, 1-2 hetente 1 alkalom, szóval semmit. Itt városon vannak osztálytársaim, de vagy érettségire tanulnak, vagy barátnővel vannak, vagy nem nagyon tartom velük a kapcsolatot. 3 ember van, akit kedvelek és viszont, de ők csinálják ezt, hogy barátnők (2-nek), másik meg tanul, sosem ér rá.. A közelemben pedig csak egy lány lakik, de vele a 4 év alatt nem beszéltem 10 mondatnál többet.

Magyarul most itt vagyok egyedül. Az unokatesóm is itt lakik tőlünk 20 percre, de ő is vagy barátnőzik egész nap, vagy játszik otthon magában.

Falun haverom 1 utcára lakott, minden nap egymásnál voltunk, igaz, néha csak 10-15 percet, de akkor is. Tudtunk együtt biciklizni bárhova, mezőre, másik haverunkhoz, együtt elmentünk sörözni kocsmába, lementünk a focipályára, szalonnát sütöttünk hétvégenként vagy buliztunk.

Erre most.. Ők folytatják ezt, én meg itt pusztulok meg egyedül. Barátnőmmel is most lett vége..

Tesóm kollégista, anyám meg este 6-ig dolgozik én pedig egyedül vagyok. Van itt a közelben sok park, szoktam sétálni, leülök egy dombra és zenét hallgatok meg nézem, ahogy a kicsik játszanak. Manapság ennyi a szociális életem, ha a Facebookot nem vesszük ide.. Ez így kellemetlen..