Ezt valaki példákkal be tudná mutatni hogy van?

Hass az érzelmekre - és vedd észre, rád hogyan hatnak!

2011. február 23. 06:54

- Dr. Németh Zoltán,

Forrás: HR Portál

Miért emlékezünk egyik előadóra sokáig, míg a másikat öt perc után elfeledjük? Miért hatnak ránk olyan elemi erővel a sztorik, a mesék? Hogyan használhatja ki egy előadó az érzelmek erejét? Hogyan lehet egy ellenséges érzelmű közönséget áthangolni? Ezek a kérdések sokunkat foglalkoztatnak egy prezentáció megalkotása közben.

h i r d e t é s

A cikk a hirdetés után folytatódik

Szeretnél személyes horoszkópot?

Miért fontosak az érzelmek?

Az érzelmek - legyen szó félelemről vagy szeretetről, szánalomról vagy haragról - erőteljes motivációi a közönségnek. Egy érzelmileg megfelelően befolyásolt közönség hajlamosabb elfogadni az érveléseinket és a szavainknak megfelelően cselekedni. Ha képesek vagyunk növelni az érzelmi vonzerőnket, akkor jelentősen növelni tudjuk az előadói hatékonyságunkat is.

William James amerikai pszichológus szerint: "Az érzelmeket nem mindig vizsgáljuk/magyarázzuk meg azonnal, de mindig azonnali cselekvéshez vezetnek vagy cselekvésre késztetnek minket."

De mi is az a Pathos és miért fontos a téma szempontjából?

A Pathos szó a görög szenvedés vagy tapasztalat szavakból ered. A magyar nyelvben hasonló eredetűek a következő szavak:

• Az empátia: másokkal való együttérzés képessége

• A szimpátia: is az együttérzéshez hasonló képességet fejez ki, általában valamilyen negatív érzelemmel összefüggésben úgy, mint fájdalom vagy szomorúság

• Antipátia: erős negatív érzelmet fejez ki valaki iránt

• Patetikus: valami, ha szánalom vagy megvetés érzését váltja ki.

Ezek a kapcsolódó szavak mind az élmény vagy érzelem kifejezését szolgálják. Előadóként a cél a közös érzelmek, együttérzés élményének megteremtése a közönséggel. A Pathos tehát azt a képességet fejezi ki, amelynek segítségével érzelmeket ébresztünk a közönségben és ezeket összekapcsoljuk a mondanivalónkkal.

Milyen érzelmek léteznek egyáltalán?

Jogosan merül fel bennünk a kérdés, hogy milyen érzelmeket tudunk felkelteni a hallgatóságban. Tapasztalataim szerint bármilyet, de érdemes ezt tudatosan irányítani. Számos érzelmekkel kapcsolatos elmélet létezik. A filozófusok és a pszichológusok évezredek óta osztályozzák, kategorizálják az érzelmeket. Persze ebben is Arisztotelész volt az első, ő a következő hét érzelemcsoportot határozta meg ellentétpárok felállításával:

• Harag és nyugodtság

• Barátság és ellenségeskedés

• Félelem és magabiztosság

• Szégyen és büszkeség

• Kedvesség és undokság

• Szánalom és felháborodás

• Irigység és versengés

Az összehasonlítás kedvéért egy huszadik századi pszichológus, Robert Plutchik felállított egy nyolc alap és nyolc haladó érzelemből álló listát. Ő is ellentétpárokba rendezte őket.

Alapérzelmek

• Élvezet - Szomorúság

• Bizalom - Utálat

• Félelem - Harag

• Meglepetés - Megérzés

Haladó érzelmek

• Optimizmus - Csalódás

• Szeretet - Bűntudat

• Alázatosság - Megvetés

• Tisztelet - Agresszivitás

Persze a csoportosításnál sokkal fontosabb, hogy mit tegyünk a pathos-unk hatékony használata érdekében. Íme néhány alapgondolat:

• Figyelj oda az érzelmek széles skálájára, mert sokszor ez irányítja a közönséget!

• Döntsd el (előre), hogy milyen érzelmet szeretnél felkelteni és

• ... tanuld meg, hogy ezt hogyan tudod elérni!

Mi a célja az érzelmek felkeltésének?

Ha az érzelmek felkeltése lenne a végső cél, akkor meglehetősen haszontalan lenne erőfeszítéseket tenni érte. Véletlenszerűen befolyásolni a közönség érzelmeit az élvezet vagy a félelem irányába önmagában nem vezet sehova.

Arisztotelész tudta, hogy az érzelmeket a fő mondanivaló szolgálatába kell állítani. Például elmondja, hogy mi a harag, és hogy mitől lesz valaki mérges. Aztán arra buzdítja az előadókat, hogy társítsák ezt a haragot valakinek az ellenfelével.

Érd el, hogy a közönség dühös legyen és irányítsd a dühöt az ellenfeledre. Ha a közönséged dühös az ellenfeledre, fogékonyabbak lesznek az ötleteidre. Ugyanúgy, mint ahogyan a magas ethos segít meggyőzni a közönséget, a pathos is fogékonyabbá és meggyőzhetőbbé teszi őket.

Azzal, hogy érzelmi kapcsolatot alakítasz ki a közönségeddel:

• A hallgatóság könnyebben megérti az álláspontodat (a közös érzelmi élmény segítségével)

• Hajlamosabbak lesznek elfogadni az állításaidat

• Hajlamosabbak lesznek kérésednek megfelelően cselekedni

Pozitív érzelmek versus negatív érzelmek

"Ha jól használod a Pathos-t a közönséged ugyan azt fogja érezni, amit te. Érezni fogják a fájdalmat, az élvezetet, a reményt, és a félelmet a történeteid szereplőitől. Nem lesznek tovább passzív hallgatók. Motiválva lesznek, hogy cselekedjenek."

Minden érzelem egyenlő? Magyarul: bármelyik érzelem megteszi? Egyformán elfogadják a mondanivalómat, ha meglepetést okozok nekik, vagy ha feldühítem őket?

Nem. A felkeltett érzelmeknek alkalmazkodniuk kell a kontextushoz. Általánosságban azt akarjuk, hogy a közönség átélje a saját érzéseinket és ellenérzéseinket.

Jó megoldás a finomságok érzékeléséhez, ha megfigyeljük a különbséget pozitív és negatív érzelmek kiváltása között.

• A pozitív érzelmeket (pl. meglepetés, élvezet, tisztelet) kell társítani a saját álláspontoddal!

• A negatív érzelmeket (pl. félelem, megvetés, csalódás) kell társítani az ellenfeled álláspontjával (ha van).

Összefoglalva: előadóként akkor vagyunk hatékonyak, ha nem csak az észre (vagy agyra), hanem a szívre is próbálunk hatni. A szív kulcsa pedig az érzelmek kezelése. Mindig gondoljuk át az előadásunk előtt, hogy milyen érzéseket és hogyan akarunk felkelteni a közönségünkben.