Ti mit reagálnátok, ha a "legjobb" barátotok, barátnőtök csak úgy kinyomná a telefont beszélgetés közben?

Velem ez történt. Leírnám az előzményeket is, hogy teljes legyen a kép.

Több éves ismeretség, felnőttek vagyunk. Az utóbbi 2 év számára elég nehéz volt. Én mindig támogattam mindenben, próbáltam motiválni és elég sok hülyeségét elviseltem minden szó nélkül. Úgy érzem sok mindent megengedtem neki a helyzete miatt és ezzel már visszaél. Pl ha ő hív én hívjam vissza de azonnal ahogy észreveszem, de ő meg csak akkor hív vissza engem, ha épp olyan kedve van vagy amikor skype-on írogatunk és véletlenül nem veszek észre egy kérdést akkor írja a kérdőjeleket, miért nem válaszolok, besértődik. De ő meg rengetegszer szándékosan nem válaszol néha, azt én meg tűrjem el egy szó nélkül. Ha mégis szóba hozom, akkor még ő van felháborodva. Egyébként ha "normális" akkor minden rendben van, aranyos, kedves, segítőkész, többször is elmondta már, hogy csak én törődöm vele, se a családja, se senki más nem foglalkozik vele. De kb heti 1 alkalommal ilyen "fura"! Nem tudok rá jobb szót.

Na szóval ma felhívtam, érdeklődtem mi újság felé, éreztem, hogy valami baj van, a válasz semmi. Nem akartam erőltetni elkezdtem neki mesélni, kicsit jobb kedve is lett aztán kérdeztem tőle egy teljesen átlagos hétköznapi kérdést, amire azt felelte, hogy ezt most minek mondja el, és kinyomta!

Én meg azóta is haragszom, egyszerűen betelt az a bizonyos pohár, nagyon szeretem őt, de elegem van abból, hogy ha épp olyanja van így viselkedik velem. Azt hiszem minden ember megérdemel annyi tiszteletet, hogy nem vágják rá a telefont, pláne nem, ha barátok/barátnők.