Miért kerülik a társaságom?
Nem tudom hogy mi lehet ennek az oka... Egyetemre járok 1,5 éve de konkrétan senkit nem ismerek. Kialakultak baráti körök, de én nem tartozok sehová. Ha oda is megyek valakikhez, eléggé kirekesztve érzem magam. És nem csak itt az egyetemen, de középiskolában se voltak barátaim, egyedül általános iskolába...de így visszagondolva őt se nevezném barátnak, mert folyamatosan kibeszélt és gúnyolódott... Nem akarok megbántani senkit, de még a csúnyább, és csendesebb / visszahúzódóbb embereknek is vannak jó barátaik, az ő társaságukat is keresik.. Nekem is néha olyan jól jönne egy legjobb barátnő, akivel mindent meg lehet beszélni, vagy valaki aki rosszabb napjaimon felvidít.. Van barátom, de igazából neki is van külön baráti köre, (elég zavaró, de ha velük van engem soha nem hív) Azt mondja azért nem hív mert szeretne egyedül is lenni mert túl sok időt töltünk együtt.. ez még pluszban rosszul esik, hogy még ő is elküld. Megértem, lehet nyomasztó hogy folyton ott vagyok vele, de hát ha nincs kivel lennem... :(
Miben tudnék változtatni? Hogyan tudnék barátokat szerezni? Elég visszahúzódó vagyok, lehet (sőt biztos) ez is rá játszik, de ezen nem hiszem hogy tudok változtatni...
Mintha én írtam volna, csak én még csak első féléves vagyok.
Pedig igyekszem nyitni az emberek felé, folyamatosan mosolygok (volt aki meg is jegyezte hogy engem csak mosolyogni lát), mindenkivel kedves vagyok, keresem az emberek tekintetét és ha van rá lehetőségem, akkor próbálok beszélgetni is. Beszélgetős szemináriumokon mindig figyelek másokra, és én is aktívan hozzászólok, állítólag kifejezetten jókat (megjegyzik). Aztán elköszönünk és ennyiben maradunk. Összesen négy sráccal sikerült kötetlenül beszélgetnem fél év alatt, aztán láss csodát, rögtön érdektelen lettem, mikor kiderült hogy nem vagyok kapható. A legbizalmasabb viszont a portással alakítottam ki.
Szóval én is elég magányos vagyok, bár mindent megteszek, hogy ezt ne lássák rajtam, és inkább érdekesnek és kedvesnek tűnjek, mint egy búvalbélelt kisegérnek, akinek a kisugárzása is ijesztő.
Őszintén várom tehát a tanácsokat, meglátásokat én is, mert a szívem mélyén kezdem kicsit unni a "az a kedves kis csaj aki ott szokott ülni" szerepét.
(Egyébként meg szabad tudnom, hogy hova jársz? Csak kíváncsiságból.)
Munkahely? vagy vmi hobbi ahol ismerkedhetsz még?
Nagyon nehéz amúgy megfelelő embereket találni,barátnak/barátnőnek.
Én melóhelyen találtam legjobb barátnőmre.Most elkezdtem tanfolyamra járni ahol van a két oktató és rajtam kívül 2 tanuló. Egyik idősebb 30 körüli ő annyira nem nyitott felém kérdezősködött de inkább a tanfolyamról,szakról amit tanulunk.Másik csaj fiatalabb ő sokkal érdeklődőbb volt.De vhogy egyikkel sem érzek közös hangot. Persze eddig 3x taliztam velük a gyakorlaton. De nekem nem úgy tűnik,hogy egyikkel is barátság kialakulna, pedig én is érdeklődő,kedves,mosolygós lány vagyok.
Amúgy a barátodra azért nem haragudhatsz,hogy időnként nélküled is akar lenni.Neki is kell a kikapcsolódás.
Ő arról nem tehet,hogy te ilyenkor nem tudsz kikkel lenni.
Legyél nyitott,ne add fel. Viszont előbb találhatsz olyan helyen barátot ahol eleve közös az érdeklődési kör!!
Sok sikert!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!