Vetettetek már véget barátságnak? Hogyan? Nehéz volt? Mi volt utána?

Én többször is. Vagy kiábrándulok, de akkor tényleg végleg, vagy csak úgy érzem, hogy "lejárt az ideje" a barátságnak, tehát nincs harag, de mindenki megy az maga útján. Én ezeket sajnos, nem sajnos, de nagyon drasztikusan csinálom. Ha eljutok erre a pontra, akkor már a telefont sem akarom felvenni, és nagyon erőszakosnak kell lennie a másiknak, hogy egyáltalán magyarázatot kapjon. Tudom, hogy nem szép, de így működök.

Nekem volt egy legrosszabb barátnőm,állandóan fikázott.Mindenemet!A hajam,a pasim,a munkám,a ruhám,a lakásom.Egyszer besokalltam és beolvastam neki!Azóta nem láttam!Sokkal jobb nélküle.

Gyáva voltam, tudatosan építettem le a barátságot. Egyre kevesebbet kerestem, nem írtam neki (vissza), nem találkoztunk, hitegettem majd beszélünk... stb. Végül azt hittem vette a lapot, és ő írt egy búcsú levelet, ami nem a szép levelek közzé tartozik. Így lezárult mindent. Ma már máshogyan tenném, nem bánom, ugyanakkor nem érdemelte meg így, de nem szent ugyanakkor. Ettől függetlenül akkor így láttam jónak, és nem kell senkinek elszámolnom az életem minden egyes cselekedetéről, tetteiről. Megkönnyebbülés, ha ünnep van köszöntjük egymást, illetve egyszer összefutottunk egy rendezvényen, akkor beszéltünk, nem mondom, hogy nem volt kellemetlen, de ennek így kellett történnie. Kedves kérdező, nem tudjuk az okot, de amennyiben te is így látod jónak lépj, de ne így ahogyan én! :)