Egy idegen országba külföldiként miért érzem nehézkesnek a barátkozást, miért nem jön csak úgy?
egy bolgár sráccal szoktam néha dumálni, egy szakra járunk
de a helyiekkel(dánok) beszélgettem, persze csak kérdezgettem pár dolgot, de nem éreztem azt, hogy őket érdekelné, az én helyzetem..lehet rosszkor tettem?
Egy zenekar épp befejezte a klippfelvételt a suli termében amikor ott voltak páran, és odamentem és mikor épp az egyik nem dumázott, próbáltam beszélgetni velük, de nem éreztem azt amikor én éreztem akkor, mikor egy külföldi diák jött a mi sulinkba
mert olyankor, tökre olyan érzése van az embernek, hogy milyen király, külföldi tök más honnan jött, különleges is nekem, meg kéne ismerkednem vele..én próbálok, szeretnék is kapcsolatba kerülni velük, barátkozni mert munkát kell találnom hamar most már, ami máshogy itt nem megy, csak kapcsolatteremtéssel..DE ÍGY HOGY?
Néha már elgondolkodom, hogy ez, hogy fog változni pedig nagyon kellene
válasza:a dánok lesz@rják,hogy külföldi vagy, ez nekik nem különleges, hiszen televannak bevándorlókkal. próbálj más külföldiekkel barátságokat kötni.
én eljártam anno couchsurfös találkákra, ahol jócskán voltak dánok is, de ezek mind felületes barátságok lettek, már nem is tartjuk a kapcsolatot, viszont néhány más országból odaszakadt emberrel azóta is! :)
(1 évet voltam Dkban)
válasza: válasza:Sajnos a magyarok nekik nem az a kategória, akikkel barátkozni akarnának. :( Egyre rosszabb a hírünk. Én Bécsben tapasztaltam nemrég, hogy ha csak meghallják, hogy magyarul beszélünk, elutasítóak és lenézőek lesznek.
Ez csak mostanában lett így.
válasza:2 évet éltem Dániában, ez idő alatt volt időm megtanulni, hogy milyen álszent nemzet. Valahol meg is értem őket, hisz miért baratkozzanak azzal, aki az ő szüleik adopénzén tanul, s aki miatt lehet, pont az ő barátja nem fért már be az egyetemi csoportba. Ezt megértem. De azt nem, hogy akkor miért mosolyognak és miért mutatnak röpke érdeklődést irántunk? Jo, bevallom, az én személyiségem koránt sem egyszerű, igy ez egy ujabb ok volt arra, hogy ne barátkozzanak velem.. De én sok mindent megtettem, hogy elfogadjanak, ám ez mégsem sikerült. Egy évig úgy jártam be az órákra, hogy senki hozzám nem szólt, s én sem szóltam senkihez. Az ország egyik legerősebb egyetemére jártam, mégis gyatrának tartottam az oktatás szinvonalát. Meg sem közelíti a magyarét. És a "Gruppearbejde"-ok az agyamra mentek.
egy elképesztően megjátszott és mesterséges közeg az egész ország. Az emberek magukat a világon a legboldogabbnak tartják, mégis tömve vannak a városok magányosan kóborló emberekkel. Többeket láttam sírva ülni a nedves padon. Tudod, önmagukat sem szeretik. A dán a dánban sem bízik. Persze, addig "de bedste venner" vagytok amíg megisztok egy láda sört, de utána mindenki hazemegy, s gyötrően egyedül érzi magát.
Summa summárum, én speciel szeretem a dánokat, s az országot is. Éppen azért, mert ilyen sérültek. Átláttam a szitán, vagyis a mézes madzag alatt vaskötél rejlik. Ne akarj nekik megfelelni, hisz ők maguk sem értik magukat. Válás, alkoholizmus, drog, depresszió, öngyilkosság. Ez NEM egy boldog nemzet. Az pedig ugyan mindegy nekik, hogy marokkói, kínai vagy magyar vagy. Nem vagy dán, s innentől kezdve nem is létezel. Sokan vannak kint, akik el vannak ámulva a cool oktatástol, hogy alog vannak vizsgák, meg higy a szulok tudta nélkul berughatnak akárhányszor. Remélem, te nem ilyen vagy! Én tanulni mentem ki. De tudásom nem bővült. S mindezért havi 200at leperkálni, na hát, ennyire buta még én sem vagyok.
22f
Nem gondoltam, volna, hogy ennyien válaszoltok, na most jövök én, részben igazat adok, de nincs annyi tapasztalatom még 3 hónap után..
Én egyébként azért jöttek ki ide, mert otthon sem éreztem jól magam, a magyar fiatalok többsége (14-25-ig jócskán) az a kategória aki iszik, röhög meg leszarja a másikat, csak addig nem ameddig kell neki valami..na most ilyen szemmel nézve hülyeség azt mondani, hogy a dánok milyen szemetek, holott a magyarok sem jobbak.
Egyébként is általánosítani nem érdemes, mert pl 4-es lehet, hogy te azt mondod, hogy havi 200-a semmiért, de pl Román szobatársam havi 400at hoz haza, támogatással együtt, heti 3 nap munkával, ami szerintem marha jó, még itt is, főleg, hogy egy kis albérletben élünk..
Az oktatásról, hát igen, magadnak kell megszerezned a tudás nagy részét, és nincs sok melléktantárgy ami fölösleges, ez viszont nekem nagyon pozitív.
Nekem egyébként se románnal, se cigánnyal, se senkivel nincs bajom, csak amikor az első pillanattól kezdve van egy sejtésem, hogy milyen ember, és később ez nem fordul jó irányba, akkor elszomorodom és levonom a rossz következtetést.
A szobatársam is román, de azon kívül, hogy néha beszélgetünk, meg én próbálok valamit tenni azért, hogy ne csak úgy érezzük, mint két ember egy lakásban aki leszarja egymást, ő neki már az első héttől kezdve volt munkája, és annak ellenére, hogy én valamelyest érdeklődöm felé(valamennyire ő is viszonozza persze) nem viszi túlzásba a viszonzást..DE ez nem azért van mert ő román.
szóval 4-es szerintem, ez hülyeség, hogy általánosítasz, mert a magyarokról ezt ugyanúgy el lehetne mondani, mármint a jellemvonásbeli részét, kivéve azt, hogy a magyarok nem mondják boldognak magukat
"Sokan vannak kint, akik el vannak ámulva a cool oktatástol, hogy alog vannak vizsgák, meg higy a szulok tudta nélkul berughatnak akárhányszor"
Én mivel otthon sem ilyen vagyok, itt sem, lehet pont ez a vesztem. Az oktatás más, de, hogy magyar jobb lenne, azt kötve hiszem, én rengeteg, ismétlem irtózatosan sok hasznavehetetlen dolgot tanultam itthon suliban
válasza:4 vagyok. Nem fontos egyetértened velem. Mindenki maga dönti el, hogy neki mi a jobb: A sokból megtanulni a lényeget, vagy a semmihez önszorgalombol hozzátenni a lényeget.
A lelki részét viszont értem, s tudok is vele azonosulni. Sajnos, aki kicsit "más", annak biztosan nehezebb lesz beilleszkednie. Mert az nem számít, miben vagy mas. Magadhoz hasonlo embereket találni sehol nem lesz könnyű. Mondom, én bírtam a dánokat, mert elég különc nép a maga nemében. Ennek ellenére nem éreztem jol magam, a fent levezetett okok miatt. Számitásaid s önmagad megtalálashoz sok sikert kivánok.
Ps: Az üres emberekből, akárhogy próbálod, nem fogsz tudni érzéseket kicsalni.
válasza:Én még nem voltam ilyen külföldi helyzetben, de országon belül már költöztem és szereztem ismerősöket, barátokat.
Én mindenki felé nyitott voltam, minél több emberrel ismerkedtem. Aztán persze lemorzsolódtak, de ez természetes. Nekem annyiból könnyű, hogy tényleg sok minden érdekel, így feldobok egy programot és lesznek jelentkezők.
Javaslom, hogy keress részmunkát, vagy önkéntes munkát (ami érdekel). Vagy a suliban csatlakozz csoportokhoz. A lényeg, hogy minél több ember vegyen körül, legyenek céljaid.
Már ha csak el tudsz valakivel vásárolni menni, az is jó dolog.
Először alakíts ki ismeretséget, haverságot. Aztán lehet belőle barátság.
Ha meg valakivel nem jön össze, akkor vond le a következtetést, és lépj tovább.
Ezt a módszert fogom én is alkalmazni külföldön.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!