Ennyire ne szamitson ujabban a belso ertek? Borzasztoan kiabrandito.

Elso eves egyetemista vagyok, alapjaba veve nagyon rendes es segitokesz, en azt mondom hogy tudok haverkodni, de ahhoz ra kell segitsen a masik fel is(tudjatok, beszelgetni altalaban kettesben szoktatok, hiba a beszelgetes ha a masik csak "aha" meg "ok" szavakat mond vissza). Elso napon kicsit szorongtam attol hogy mi lesz, mert ugyebar ket baratnom az masik szakon van, en meg egyedul, szoval teljesen uj kornyezetben kell megaljam a helyem. Ehhez kepest tok pozitivan megalltam a helyem, odaultem egy tetszoleges csaj melle aki mellett epp hely volt, nagyon kedves volt velem, beszelgettunk, orult hogy vegre ismer engem. Egesz heten meg elvoltunk, aztan osszehavrekodott a tobbi menobb csajjal, es mar nem erdeklem. Persze, ismerkedjen nyugodtan, sot, en is probaltam mas szimpatikus csajokhoz odamenni es valtani par szot, de nekem total az jott le ebbol hogy en jo voltam addig amig fel nem szedett par meno baratot, akikkel tudjon menni bulizni (en nem vagyok az a nagy partyarc, sem meno, mondhatni visszahuzodobb, megfontoltabb es szereny vagyok). De valahol zavar, facebookon is koztuk mennek mar a nagy like-ozasok. Valahol zavar hogy mert en nem vagyok meno sosem talalok ujabban baratot magamnak, de nem tudok mit tenni : hetvegen dolgozok igy egyetem mellett, itthon leadok penzt, a tobbivel meg nagyon okosan kell gazdalkodjak hogy meg elni is tudjak meg felretenni havi szinten a jovom erdekeben. Emellett a tanulasra, fejlesztesemre is adok, parkapcsolatom is van, tehat nem tehetem csak ugy ni felre, amugysem vagyunk egyutt folyton, epp ellenkezoleg, es meg vannak a regi baratnoim (harom jo baratno). Es meg csaladrol nem is beszeltem akkor... egyszeruen nincs idom menozni, bulizni, maskepp voltam nevelve, nem anyuci apuci penzen, hogy csak ugy ni verjem el mint a tobbi osztalytarsnom...

Faj az is hogy ezt nem tudja bennem ertekelni szinte senki, keptelen vagyok emiatt uj baratsagokat kialakitani mar, mert nem vagyok meno...

Gondolkoztam mar azon is hogyha ez igy megy tovabb, atmegyek baratnomek szakjara, es ott fejezem majd be, de ugy gondolom az csak gyavasag lenne. Meg az en szakom a legerosebb az egesz egyetembol, emiatt kar lenne feladni.

Mit gondoltok? Igazam van? KI van meg ezzel igy?

Azt hittem egyetemen is lehet haverokat szerezni, de keptelen vagyok, nem kivancsi ram senki...