Hogyan legyek vele türelmes?

Van egy 15 éves, eléggé éretlen barátnőm, akit ettől függetlenül imádok. Most olyan dolgokan problémázik, amik számomra pitiánernek tűnnek (nem a bal, hanem a jobb oldali ágyat kapta a koliba pl), de neki nyilván ezek jelentik most a problémát. Amiket nagyon szívesen megbeszélnék vele, de a helyzet az, hogy most az én fejem fölött is eléggé összecsaptak a hullámok, ő pedig nem mutat semmi együttérzést, csak magával foglalkozik. Együttérzés alatt azt értem, hogy nincs hozzá semmi türelmem, és amikor mondom neki, hogy most éppen nem alkalmas, mert konkrétan meg bírnám folytani az első embert, aki szembejön, akkor közli, hogy milyen önző dög vagyok, hogy neki gondjai vannak, és én nem foglalkozom vele, mert nem is tudom, neki milyen rossz.

Azt nem akarom neki mondani, hogy "majd megtudja", mert neki jelen pillanatban ez jelenti a gondot, az én nyomorom is biztos jelentéktelen mondjuk egy 70 éves beteg embernek.

Hogyan kezeljem ezt a helyzetet? Úgy szeretem, mint a saját öcséimet.

18/L