Van nekem egy nagyon jó barátom (a legjobb) Szinte mindenemet megosztom vele, bármit kapok, vagy veszek, mindig úgy veszem, hogy neki is jusson?

Egy kicsit az zavar, hogy én mindenem odaadom, a kezem lábam töröm, hogy neki jó legyen. De néha az ember elvárja, hogyha ad valamit azt vissza is kapja. Nem vagyok öntelt, de néha azért jól esne az is, hogy nem csak adok, adok, hanem hogy kapok is valamit. Ma például ott volt egy másik haverja, és adott neki egy karkötőt úgy mondta, hogy direkt 2-t rakatott el, hogy neki is jusson. Nem tudom, de ez engem egy kicsit zavar, hogy engem emberszámba sem vesz, aki meg kibeszéli a háta mögött, azt pedig Isteníti. Lehet megszokta, hogy én mindig adok, meg úgy csinálom a dolgaimat, hogy neki is jó legyen, és ezt ő észre sem veszi, nem viszonozza. Mit tegyek, segítsetek, esetleg tanácsokat is adhattok, hogy mit kéne jobban tennem vagy valami. Ezt így nem merem felhánytorgatni neki, mert attól félek, hogy visszafele sülne el a dolog.