Miért szeretem meg ilyen hamar az embereket?

Őszintén szólva nem szeretem ezt a tulajdonságom, ha tehetném változtatnék rajta. Mindig is társaságkedvelő voltam, de újfent beszélgettem egy fiúval,csupán egy hónapig , nekem megtetszett aztán megbántott és azóta nem beszélünk. Nagy hülyeség, de elég rosszul esett és nem volt könnyű túllépni ezen az egészen. Pár hete beszélgetek egy másik fiúval, elég jól összebarátkoztunk és nekem elég rég volt már olyan időszakom, mikor nem tetszett egy fiú sem valamilyen szinten. Most is kezdem úgy érezni ennél a fiúnál, hogy megkedveltem. De igyekszem magam visszafogni és nem rá gondolni mert sejtem hogy ebből semmi nem lesz, és csak egy futó ismerős. Nem akarok úgy járni mint az előzővel. Szóval főleg fiúkat szeretek meg nagyon hamar és elég ragaszkodóvá válok velük szemben. De nem vagyok tapadós, sem nyomulós! Ezeket az érzéseket többnyire magamban tartom a megfelelő pillanatig. Nem tudom miért vagyok ilyen, de egy egy kedves szótól már az egekben járok néha.. ez nagyon rossz tulajdonságom?