Ebben a világban, mit tehetnék, hogy néhány olyan barátom lehessen, akikre valóban számíthatok?

Azért írtam a kérdésem elejére, hogy ebben a világban, mivel az ismerőseim közül sokakat befolyásol a média és nincs vagy nagyon korlátozott a saját akaratuk és ezért nem hajlandóak nyitni felém. Mások azért nem tudnak, barátkozni velem, mert vagy semmi sem érdekli őket (de értsétek szószerint így) vagy a személy szimpatikus, de nagyon eltér az érdeklődési körünk, vagy azért nem lehet az illető a (legjobb)barátom, mert otthon a pokollá teszik az életét és lehet, hogy szüksége lenne rám, de nem tudok minden nap 4 órát buszozni, hogy ott legyek vele és nem éppen a legbiztonságosabb környezetben él. Vannak olyan "barátaim" is akik nem hajlandóak komolyan venni, mivel nekem még nem volt olyasmilyen tapasztalatom, ami felnőtti komolyságot igényel. Igen, bevallom gyerekes vagyok általában, de azért tudok komoly is lenni... és ez egy olyan tényező lenne, ami elviselhetetlenné teszi a személyiségemet?

Őszintén, nincs meg az az "Igazi férfi" személyiségem, amire minden nő úgy vágyik, de megtudom védeni azokat akiket szeretek és fontosak nekem...

Volt, aki azt mondta, hogy túl fura vagyok és számomra nincs senki, ez nagyon szíven ütött, de mind1. A kérdésem azokhoz szólna, akik vagy hasonló helyzetbe vannak, vagy tudják a megoldást, de tanácsot is elfogadok. Ja és még valami, az egyik ismerősöm azt tanácsolta, nézzek neten barátokat... Hát ennyi pedofil, foggyos idiótát még nem láttam -_- senkinek nem ajánlom..., mindennel kapcsolatba próbálok pozitív (optimista :D) lenni, de most lenne szükségem a barátaimra jobban mint valaha, mert az, hogy minden szünetbe 1 magam rohadok ittol, hát már nagyon elegem van belőle és kezdek beleőrülni... jah és még valami, mondták azt is, hogy legjobb barátok idővel lesznek az emberek, hát nekem 1-hez 1 hónap is elég volt, de aztán elvették tőlem, nem az én döntésem volt, nem is az ővé, így kellett tennie, így volt, helyes. Mindig amikor eggyüt vagyunk, észrevesszük, hogy nagyon nagy szükségünk van egymásra, aztán elmegy... Másokkal 3 év alatt sem sikerül kiépítemi ilyen kapcsolatot. Teljesen magányosnak érzem magam, és eléggé tehetetlen vagyok ezzel kapcsolatban... Valahogy már mindenkinek van legjobb barátja, egyszerűen csak rám nincs szüksége senkinek...