Lehet közös jövőjük?

Nagyon aggódom a barátnőm miatt. Az előző kapcsolata nagyon nagy csalódással ért véget, utána teljesen kifordult magából, mindenkivel lefeküdt, aki az útjába került, pedig tök jó csaj. Utána úgy nézett ki, hogy kicsit rendbe jön, erre hirtelen összejött egy sráccal. Elmentek nyaralni egy hónap együtt járás után, és a nyaralásról menyasszonyként jött haza. Már attól teljesen el volt hűlve mindenki, de aztán úgy nézett ki, összeillenek és megmaradnak. A barátnőm feladta az itteni életét és kiköltözött a sráchoz angliába, már tök jól beszél és hamar kapott munkát. De az egészet csak a srác miatt csinálta és azóta is ezen veszekednek, mert a barátnőm nem tudja elképzelni kint az életét, minél hamarabb haza akar jönni. Amikor itthon vannak szabadságon, egy napig bőg az indulás előtt... De a srác nem akarja, ami nem is csoda, mert mindkettőjüknek jó munkájuk van, még jobb fizetéssel. Csak a barátnőmnek mindig a család volt az első...

Szóval összejöttek és összeköltöztek, ez még nem egész négy éve volt. Nem sokkal az eljegyzés után sokkoltak minket, ugyanis már a következő nyáron össze akartak házasodni. Akkor intelmeinkre és anyagi okokra hallgatva elmaradt a dolog, de a barátnőm már teljesen ki volt készülve, hogy nem követte az eljegyzést egyből esküvő.

Néhány napja közölte velem, hogy szeretné, ha lennék a tanúja, mert már eldöntötték, hogy összeházasodnak, le is foglalták a helyet, meg csomó mindent elintéztek. Én próbáltam neki mondani, hogy előbb azt kellene tisztázni, ami tényleg fontos nektek, mert állandóan veszekednek és még azt sem tudják, hol szeretnének élni. Erre mondta, hogy nem érdekli, majd megoldják. Azt látom benne, hogy nem akar megint pofára esni, és inkább így láncolja magához a srácot, aki egyébként annyira szerintem nem rajong az ötletért, csak adott a koruk (a csaj 27 a srác 31).

A barátnőmről amúgy tudni kell, hogy teljesen esküvőmániás, az előző barátját is megőrjítette ezzel, bár ott más bajok is voltak.

Most nem tudom, mit tehetnék, főleg így, hogy már a hely is megvan, de én attól féltem már múltkor is, hogy szakítanak, annyira veszekedtek, és akkor a következő beszélgetésünkben meg közli velem, hogy idén lesz az esküvő. Amitől persze lefagytam és meg is sértődött rám, hogy nem örülök vele... de ez nem igaz, én jót akarok neki, csak szerintem várni kellene, egyeztetni a jövőt illetően.

Mondtam neki, hogy mi a barátommal öt éve járunk, két éve élünk együtt, de még csak most tervezgetjük az eljegyzést, és nem érezzük úgy, hogy lemaradtunk valamiről. Őt meg aztán főleg nem tartja a tatár, mert nem akar gyereket jó ideig, mi viszont lassan szeretnénk, de így sem kapkodunk.

Más is volt ilyen helyzetben? :(