Egész életemben nem voltak barátaim nem volt kivel megosztanom az érzéseimet mindenki kerül hogyan tovább?

Magántanuló vagy, nem vagy igazán a közösség tagja, ezért nem akarnak befogadni, hiszen te " úgysem akarsz közéjük tartozni, azért vagy magántanuló", meg ki tudja mit hisznek még rólad, lehet, hogy azt gondolják, hogy beképzelt, fennhéjázó vagy, ezért nem kedvelnek, a tanárok pedig lehet azért, mert ugye nem jársz az iskolába, így a suli nem kap pénzt utánad, stb. számos oka lehet a dolognak.

Egy a fontos, mindig legyél önmagad, mert ha még az sem megy, akkor hogy várhatod el másoktól, hogy kedveljenek, ha még te saját magadat sem vagy hajlandó szeretni?

Nemsokára középiskolás leszel, új közösségbe kerülsz, új emberekkel ismerkedhetsz meg, akiknek nem lesznek ilyen előítéleteik veled szemben és megmutathatod nekik, hogy milyen is vagy valójában.

Egyébként a környezetváltozás jót tenne, járhatnál valami programra, például tánc tanfolyamra, vagy valami ilyesmire, a lényeg, hogy ismerkedj új emberekkel és szinte biztos vagyok benne, hogy sikerül barátokat találnod, de az nagyon fontos, hogy ne akarj minden áron a barátja lenni valakinek, mert az könnyen elriasztja az embereket, de esetleg lehet, hogy az a valaki ki is használná és akkor csak még több csalódás érne, szóval csak nyugodtan, szépen, finoman kell ismerkedni, ki kell puhatolni, hogy kinek vagy szimpatikus és kinek nem.

Fel a fejjel, nagyon-nagyon fiatal vagy még és nehogy feladd már, hiszen még szinte el sem kezdtél élni.

Eloszor is elnezest kerek, amiert nem hasznalok ekezeteket.

Masodszor pedig... nem ugý kell beilleszkedni egy kozossegbe, hogy ugy oltozkodsz es viselkedsz, mint ok. Az, hogy nekik vannak barataik az nem azt jelenti, hogy r*bancok. Probalj meg kevesbe lobbanekony lenni, ne idegeskedj annyit. Legyel nyitottabb, baratsagosabb. Ha valaki tusszent mond azt, hogy "egeszsegedre". Ha valamin nevetnek az oran es szerinted is vicces nyugodtan mosolyogj rajta. Ha zsebkendot ker valaki es epp van nalad akkor ajanld fel. Ezek apro gesztusok, ranezesre kevesnek tunnek, de valahol el kell kezdeni egy kapcsolatot. A tanarokkal ugy lehet kijonni, ha keszulsz az orakra, altalaban kesz a hazid es ha mondanak valami szerintuk vicceset akkor mosolyogsz rajta. Ha rossz jegyet kapsz meg veletlenul se mond azt, hogy "lesz@rom" vagy "ugyis megbukok". Ne sajnaltasd magad, ne sirj annyit. Jarj emelt fovel, legyel vidam es hidd el nyitni fognak feled. Fontos, hogy ne vegyel mindent magadra. Ha nekem beszolnak akkor csak odanezek, ha hallom, hogy rolam beszelnek ugyancsak odanezek. Hidd el, ha nem csinalsz jelenetet es teszel arra mit mondanak ugyanakkor megprobalsz ugy kijonni veluk, hogy nem valtozol olyanna, mint ok akkor mar elertel valamit. Ez a vagdosas meg csak arra valo, hogy sajnaltassak magukat az emberek.. Ha en nem vagdosom magam annak ellenere, hogy a szuleim meghaltak es a nagynenem nevel plusz az, akit szeretek a legjobb baratnommel jar, akkor te se tedd.

Nem csak az iskola van a világon. Próbálj barátokat találni az épületen kívül. Ahogy egyre nagyobb leszel, úgy egyre több helyen tudsz barátokra lelni is. Ismerek olyat, aki gyerekkorában ugyanilyen magányos volt, mint te, azután viszont addig próbálkozott, amíg ő lett a társaság lelke. Persze nem az általános iskolai társaságé, hanem már egy másiké. De a lényeg az, hogy volt már példa a sikerre.

Ja, a vagdosást meg addig felejtsd el, amíg MINDEN mást ki nem próbáltál. Pl. elmenni az iskolába úgy, hogy a nyakadban egy tábla lóg: "NEM TETVES, HANEM KEDVES". Szerinted melyikhez kell nagyobb bátorság? :)

Talán a sok rossz élményed miatt,nincs elég önbizalmad és ez megláccik könnyen a viselkedéseden. Tanuly meg pozitívan gondolkodni magadról, szerintem nem az a baj,hogy mások nem fogadnak el,te nem fogadod el önmagad.Ezen változtass.

Üdv!