Miért van az hogy teljesen feleslegesnek érzem magam?
Mert valószínűleg az is vagy. Az emberek nagy része teljesen jelentéktelen, szükségszerűtlen a társadalom számára, kb. a 90%-uk.
Én is, te is, meg vannak és lesznek nélkülünk. Ellenben szerezz barátokat, akik kötődnek hozzád és tudod őket segíteni kölcsönösen, szerezz az iskolában elismerést, hogy fontos legyél az osztályban. Lehet ezeken változtatni, persze nem könnyű, főleg a jelen gazdasági helyzetben.
Szeretnék ezen változtatni, el se hiszed, hogy mennyire!
De tudod a mai világban már nemcsak a gazdaság miatt nehéz barátot találni, hanem azért is, mert manapság az emberek (persze vannak kivételek) őnző módon kihasználják azokat akik kedvesek velük...vagy legalábbis próbál az lenni.
A másik pedig az, hogy voltak barátaim nem is kevés..csak azóta elköltöztünk a város másik szegletébe (ez egy kisváros és úgygondolom, hogy az igaz barátoknak így is tartania kéne a kapcsolatot).
Ezek után fél évre kiköltöztem Belgiumba, azonban a sors úgy hozta hogy visszakellett jönnöm...egy barátom sem maradt jóformán.Senki nem várt, senkinek se hiányoztam és ez nagyon sz*ar érzés volt..Egy ideje járok hip-hopra amit ugyan nagyon szeretek csinálni (és a közösséget is nagyon szeretem), de egy héten csak egyszer van edzés és a többi napot szószerint túl kell élnem.A szüleimről nem is beszélve, akik magasról szarnak rám, és mindíg csak azzal piszkálnak (már ha egyeltalán hozzám szólnak), hogy miért nincsenek barátaim....
A gazdasági helyzet miatt vált az emberek nagy részéből önző érdekember.
Nagyon pörög a világ és a társadalom, emberek jönnek-mennek az élet során és hamar elfelejtjük egymást.
Magyarországon különösen nehéz ismerkedni, barátot szerezni, mivel az emberek nagy része érdektelen, zárkózott és egoista. Ha nem lát benned olyat, amitől többnek tűnhet mások előtt, akkor nem fogja érdekelni a társaságod. Ezért válassz más felületet az ismerkedéshez. Keress szakkört vagy sportot esetleg, menj el diákmunkára stb. Előbb-utóbb lesz olyan, aki hasonlóképp vélekedik a mindennapokról és szívesen lesz veled. Nekem ennyi alapján nagyon szimpatikus vagy, biztos, hogy mások is lesznek így ezzel.
Próbálj ki csomó olyasmit, amit egyáltalán nem szeretnél kipróbálni, köztük pár olyat is, aminek külön a közelébe se mennél inkább. Ne sokat, csak amennyi mókás, és ne azonnal a kellemetlennel kezdj, hanem majd csak amikor a sima sokszínűség kellőképpen megszokott lesz, hogy perverzkedj a nehezével is.
Eközben egyrészt megismersz jobbnál jobb fejeket, másrészt megismered önmagadat. Idővel találsz egy-két fura figurát, akik az akkori, jócskán feltápolt önmagadként mélyen megérintenek és evidens, hogy vigyáztok egymásra.
Én is pont így vagyok vele, pedig 28 vagyok. Két legjobb barátomat még az egyetemi évek alatt vesztettem el, mert nagyképűek lettek, aztán elköltöztem Pestre 5 évre, éppen mire kialakult volna egy baráti kör, kimentem külföldre három évre. Most hazajöttem vidékre, nem ismerek szinte senkit, tök egyedül vagyok.
Most a hobbim kapcsán találtam egy "barátot", úgy 80 km-re lakik, de minden nap beszélünk, meg is látogatjuk egymást. Azt tudom tanácsolni, hogy kezdj el csinálni valamit, járj el olyan helyekre, ahol lehet ismerkedni, legyél nyitott, csatlakozz csoportokhoz és előbb-utóbb megtalálod a hasonló érdeklődésű embereket a környéken.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!