Ti továbbra is leveleznétek két év után egy olyan férfi baráttal, aki annak ellenére, hogy korábban azt ígérte, hogy majd találkoztok, mégsem akarja ezt?
48 éves nő vagyok. Egy közösségi portálon - nem társkereső oldalon - kezdtem el levelezni egy sráccal, aki Ausztriában él és 16 évvel fiatalabb nálam. Szinte naponta váltunk levelet, de csak barátként tekintünk egymásra, hisz mindkettőnknek van párja (legalábbis azt írta, hogy van barátnője). Nagyon jól kijövünk, rengeteg témánk van, elég hosszú leveleket irkálunk és sokat bolondozunk. Korábban már többször említette, hogy milyen jó lesz, ha majd találkozunk, de mikor legutóbb kiderült, hogy jön Magyarországra és rákérdeztem, akkor azt felelte, hogy nem akar velem találkozni. Tudni szerettem volna az okát, de nem akarja kifejteni, csak azt hajtogatja, hogy jobb, ha nem találkozunk. Fotót már az elején láttunk egymásról, és fura, de egykorúnak nézünk ki, tehát nem kell félnie, hogy egy 'néni' mellett sétálna, mert nem olyan típus vagyok.
Olyan furcsa kívánság az, hogy szeretnék vele találkozni, és valóságosan is beszélgetni? Hogy kíváncsi vagyok, milyen ember is valójában az, akivel már annyi levelet váltottam? Arra is gondoltam, hogy talán attól tart, hogy személyesen csalódom benne, illetve nem olyannak látom, mint amilyennek mutatni akarta magát, és fél, hogy utána már nem akarok vele levelezni, vagy fordítva, neki megy el a kedve, és szeretné, ha megmaradna az illúzió - bár nem tudom, milyen illúzió, hisz barátságon kívül másként nem viszonyultunk egymáshoz, inkább olyanok vagyunk, mint két gyerek. Vagy attól tart, hogy valamelyikünk mégis beleszeret a másikba?
És így, hogy már tudom, hogy számára nem okozna örömet egy velem való találkozás, van értelme tovább folytatni ezt a barátságot? Mert ő mindezek ellenére szeretné, ha tovább leveleznénk, de engem bánt, hogy hitegetett, hogy nem kíváncsi rám személyesen, és félek, hogy már nem tudnék vele olyan lenni, mint korábban.
10-esnek: Egyedül jönne Magyarországra. Az én párom nem féltékeny, tud róla, nem zavarja a dolog. A barátnője miért lenne féltékeny egy ennyivel idősebb nőre? Kettesben leveleztünk, mit keresnének ott a párjaink? Az enyém legalábbis nem szeretne ott lenni egy vele való találkozásnál, az biztos. Ha valaki zavarban lenne, hát ők biztosan.
Egyszerűen nem értem, hogy ha ilyen jól érezzük magunkat egymással - nagyon sokat chat-eltünk is a leveleken kívül -, hogy nem vágyik egy találkozásra? A levelek alapján rengeteget tudnánk együtt nevetni, és nem unnánk a másikat, az tuti. Hogy lehet egy ilyen találkozást kihagyni egy olyan emberrel, akivel annyi mondandónk van, és akivel annyira tudunk örülni egymásnak? Ez olyan ritka. Legalábbis a soraiból eddig az derült ki, hogy nagyon örül a társaságomnak. Én nem akarok vele szerelmi viszonyt, nem kell rám féltékenykednie a barátnőjének, ha van egyáltalán, mert már arra is gondoltam, hogy lehet, hogy csak magányos, és azért van szüksége rám és a leveleimre, de nem akarja bevallani. Annyira ellentmond az eddigi viselkedésének ez a közlése, és az is furcsa, hogy folytatni akarja úgy, mint eddig.
válasza:Tényleg csak találgatni tudunk. Azért gondoltam a féltékenységre, mert a férjem pl. nem igazán örülne, ha más férfiakkal ismerkednék a neten és találkoznék barátilag, gondoltam, talán a barátnő is ilyen típus.
Igazából nem tudhatom, mi az oka, de ha így döntött, akkor tiszteletben kell tartani. Ha tovább akar levelezni veled, akkor, szerintem nem a személyeddel van baja, valami más oka lehet.
Talán fél, hogy személyesen nem tudnátok olyan jól elbeszélgetni, mint neten keresztül? Nem tudom.
Esetleg megpróbálhatsz még egyszer konkrétan rákérdezni, hogy megérdemelsz egy magyarázatot, hogy miért gondolta meg magát.
Ha semmiképpen nem akarja, akkor ne erőltesd.
12-es köszönöm. Már próbáltam újra, de azt írta, hogy ne faggassam, úgyhogy inkább már nem kérdezem meg újra.
Felőlem nyugodtan lehetne kuka is, nem zavarna, hisz tudom, hogy milyen gondolatai vannak. Úgy szeretném elvinni különböző helyekre a városban, adni neki direkt neki gyűjtött dolgokat, amiket szeret, elmenni vele kiállításokra, vagy koncertre, stb. Korábban tervezgettük, hogy hová mennénk el együtt, ezért is nem értem, hogy most miért nem akarja mégsem.
Olyan, mintha nem merné vállalni magát, pedig annyira személyes dolgokról nem esett szó köztünk, ami miatt zavarban kellene lennie, és azzal kellene szembesülnie, hogy miket mondott nekem.
Már arra is gondoltam, hogy olyan fontos vagyok neki, hogy attól fél, hogy a találkozás után nem akarnék vele tovább levelezni, de azért remélem hogy nem ez az ok, mert az meg kicsit ijesztő lenne.
Az biztos, hogy én fordított helyzetben, ha ezzel a másiknak örömet okoznék, biztos belemennék, hogy ne maradjon a másikban hiányérzet. Vagy lehet, hogy ebből az aspektusból nekem is úgy kellene gondolkodnom, hogy én meg azzal okozok neki örömet, hogy nem találkozom vele? De ez mégiscsak furcsa, mert akkor minek levelezünk, ha zavarja a velem való találkozás.
válasza: válasza:"De ha nekem örömet okozna a találkozás, a kedvemért megtehetné."
De ha ő meg nem akar, akkor a kedvéért lemondhatnál róla. Vagy csak az a fontos, hogy te megkapd, amit szeretnél?
Egyszerűen ilyen ember. Én a legjobb barátaimnak szoktam mondani, hogy holnap találkozunk, elmegyünk ide-oda, és másnap már semmi kedvem. Ők megszokták, ilyen vagyok.
Ne követelőzz, mert nagyon unszimpatikus, hogy mindenáron találkozni akarsz vele.
15-ösnek: Egy kicsit figyelmetlen voltál, mert én már hamarabb leírtam azt, amit te tanácsolsz, a 12-esnek adott válaszomban:” Az biztos, hogy én fordított helyzetben, ha ezzel a másiknak örömet okoznék, biztos belemennék, hogy ne maradjon a másikban hiányérzet. Vagy lehet, hogy ebből az aspektusból nekem is úgy kellene gondolkodnom, hogy én meg azzal okozok neki örömet, hogy nem találkozom vele?...”
Egyébként szerintem az össze-vissza ígérgetés, és azok be nem tartása negatívabb dolog, és jobban elmarasztalható, mint az ígéretek számonkérése.
És ki kíváncsi arra, hogy te hogyan viselkedsz a barátaiddal, meg hogy neked szimpatikus-e, amit szeretnék? De ha már ezt megírtad magadról, akkor én is megírom, hogy nekem meg nem kellene olyan barát, akinek a hangulatingadozásai felülírják a barátainak tett ígéreteit.
Nem minősítéseket kértem, hanem egy kérdést tettem fel, amit mellesleg senki nem válaszolt meg.
De már felesleges is válaszolni, mert találkozunk… Én többet nem hoztam szóba a dolgot, tehát „nem követeltem ki”, magától döntött így, mert fontos vagyok neki. Elnézést kért, és azt írta, hogy átgondolta a dolgokat, és úgy érzi, elveszítene, ha most ezt kihagynánk, úgyhogy összeszedi a bátorságát.
Egyébként rájöttem, hogy nem kellett volna itt tanácsot kérnem. Ami az embernek fontos, abba nem szabad hagyni, hogy mások belepiszkítsanak (15-ös), hanem meg kell hagyni az örömforrásainkat magunknak. Ezennel el is hagyom ezt az oldalt, és email-ben sem fogok megnyitni egy gyakoriról jövő levelet sem.
A többieknek köszönöm a válaszokat.
válasza:"magától döntött így, mert fontos vagyok neki"
Eléggé beképzelt és csúnya ember vagy.
Példának hoztam fel magamat, nyilván nem tetszett neked, hogy rajtad kívül valaki másról van szó.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!