Mit gondoltok egy olyan emberről, aki 10 évig jár egyetemre? Mindenképp rossz véleményt kelt, vagy esettől függ?
Én egyiket sem sajnálom. Minek jár egyetemre az, akinek meghaladja az értelmi képességeit?
Egyetemvárosba lakok, látom kik azok legalábbis az én környezetemben, akik 10 évig járnak. Akiknek az egyetem csak a bulikról szól. Akik azt hiszik, hogy elég a fél óra tanulás vizsga előtt. A szülők meg a 28 éves porontyaiknak finanszírozzák a kis kicsapongó életüket.
Én ezt nem engedném. Egy 5 éves képzésnél húznék egy max 6 éves limitet, az alatt be kellene tudni mindenkinek fejezni. Aki nem tudja, az nem alkalmas és kész. Akkor viszont semmi keresnivalója ott.
/Nem azokra gondolok nyilván akik dolgoznak mellette, és esetleg csúsztatnak egy félévet./
"Egy 5 éves képzésnél húznék egy max 6 éves limitet, az alatt be kellene tudni mindenkinek fejezni"
Van ilyen limit. Aki nem tudja befjezni a képzési idő + 2 félév alatt, az önköltségesre kerül. Ha kifizeti a képzést, akkor meg addig van ott, amíg jólesik neki.
Hát , bulizni nem olyan bulizós egyikük sem sztem, de az egyikük , akire gondoltam (másodunokatestvérem és gyerekkori barátom), nagyon depresszív, nincs semmi önértékelése, pár éve még országos egyetemi versenyt nyert, aztán mintha nem is ugyanaz az ember lenne, nem tudom, pontosan, mi történt az életében, dolgozik egyébként úgy tudom, a suli mellett, csak minden tárgyat vagy 5-6-szor felvesz és nem csinálja meg. De hogy ki - mi bántotta, miért lett ilyen depresszív, azt nem tudom. és láthatólag kerüli az embereket, fél a reakciójuktól, a róla alkotott véleményüktől. Engem is félszegen kerül évek óta.
Azt tudom, hogy gimnazista korában és az egyetem elején még eminens volt.
Ti mit gondoltok az ilyenekről ?
Szerintem esettől függ. Én is így jártam, ugyan még nem 10 év, de elég csúnyán túlcsúsztam. Ebben benne volt családi tragédia, betegség miatti nullkredites félév, munka mellett elvégzett kevesebb kredit, halasztás, munkanélküliség&hajléktalanság, stb.
Nem vagyok pedig buta, közel 130 az iq-m, középsuliban szinte végig kitűnő voltam, és amíg nem hullott szét az életem, az egyetemen is a legjobbak között teljesítettem. De amikor minden kicsúszott a lábam alól, azzal egyszerűen nem tudtam mit kezdeni. Most már csak a "csakazértis" miatt szenvedek, mert nem igaz, hogy nem írok lediplomázni, akármilyen pocsék is a helyzet.
Nem sajnáltatni akarom magam. Egyszerűen csak egy példa: ilyen is van.
Amiatt sajnálom az illetőt, hogy nemrég beszélgettünk erről és azt mondta nekem, már azt szégyelli, hogy pár éve még versenyeken járt, mert így nagyobb a kontraszt, hogy a "sulija szégyene" lett (ő fogalmazott így saját magáról), mint ha egy átlagos vagy az alatti diák lett volna mindig is.
Meg mire befejezi, milliókat kell perkálnia és a TO-sok is be szoktak szólni neki, azt mondta, lekezelőek vele , kibeszélik , hogy mit keres ott, nézik a jegyeit, ,stb.
Ez kicsit olyannak hangzik, mint a selfhandicapping. Depresszív, vagy alapvetően pesszimista, vagy egyszerűen alacsony önértékelésű emberek pszichológiai kísérleteken direkt olyan feltételeket választanak a feladatukhoz, ami hátráltatja őket. Így a kudarcukat rá tudják fogni a hátráltató tényezőre. Akkor csinálják ezt, ha meg vannak róla győződve, hogy amúgy sem sikerülhet a feladat.
Egyfajta szerepmegerősítés. Nagyon fél attól, hogy kilép ebből az "iskola szégyene" szerepből, de ezt így távolról meg nem tudnám mondani, hogy miért. :) Lehet, hogy csak simán utált mindig is tanulni és kiégett a nagy hajtásban.
Nagyon sok tényező van azért ebben, anno mi is röhögtünk másokon hogy hogy lehet így elcsúszni, mégis most az ismerősi köröm nagy része 7-8 év után teszi le a diplomát, sőt alapból beiratkozásnál úgy köszöntöttek minket hogy "köszöntünk életetek következő 8 évében".
Alapvetően maga a rendszer szar valahol, mert kb minden arra megy ki hogy minél többet csússz, minél több pénzt kiadj, összes leadásoddal elcsússz.
Meg persze, mindig benne van az egyén is, főleg egy 10 évesbe, de általánosítani nem lehet.
De amúgy sztem a többség gáznak gondolja, mert mindenki a bulizós büfészakok, meg 3 éves képzések alapján ítéli meg a nehezebb szakokat is, és pont ezért nem hangoztatom én sem h egyetemre járok.
A képességekről meg annyit, hogy van aki csúszik, de mellette mondjuk már szakmában dolgozik, vagy épp az egyetem hírnevét viszi nemzetközi versenyeken, pályázatokon, akkor ő most hülyének számít, mert elhúzzák egy noname tárgyból?
Az első nem gondol arra, hogy aki tíz évig jár egy szakra, az nem biztos, hogy lustálkodik. Munka mellett nem olyan könnyű tanulni.
Továbbá elhamarkodottan ítél, mert én hét év alatt végeztem el egy öt éves képzést, úgy, hogy az utolsó évben egy tárgyam, egy szigorlatom, meg persze az államvizsgám és a diplomamunkám elkészítése és bemutatása volt. Tehát szerinte alkalmatlan vagyok alkalmazott matematikusnak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!