Éreztétek már ti is azt az érzés, vagy tudatot, hogy a barátod/aid semmibe vesznek?

Igen. :( Mielott elkoltoztem minden baratom mondta hogy jajj de fogok hianyozni meg majd sokat uzengetunk, erre tartott vagy ket hetig amig erdeklodtek. A tobbseg egyaltalan nem is irt. Pedig nem untattam oket, engem is erdekelt mi van veluk, kerdezgettem, de egyre tobb ido telt el mire valaszt kaptam mig vegul nem is valaszoltak, es feladtam.

Aztan volt hogy hazalatogattam es egyik baratnomhoz mentem volna at, o kitalalta hogy athivja a tobbi baratnojet akik nekem a haverjaim voltak. Az elso par percben elvoltunk, utana mar csak ok beszelgettek meg mutogattak egymasnak fenykepeket, eszre sem vettek engem. :(

Szerintem nagyon sokan vagyunk ugyanezzel a problémával. Miért nem próbálsz meg olyanokkal kapcsolatot létesíteni, akik hasonlóképpen éreznek? Ebből akár egy valódi baráti kör is kialakulhatna. (Igaz, hogy a netes ismerkedés nagyon veszélyes, de úgy gondolom, ha valakivel levelezni kezdesz, azért kitűnik, ha gyanús az illető. Csak ha még nem találkoztatok, vagy nem webkameráztatok - a képek bizonytalanok, bárkiék lehetnek - addig ne adj meg magadról személyesebb infokat.) Szóval hajrá. :-)

14/L