Megtudok változni?

Esküszöm nem értem, mi szerinted a baj veled, amin változtatni kellene. Egy elbaltázott szerelem sztoriját írtad le, nem kell hozzá különösebben undorító lelkűnek lenni, hogy valaki utánad csinálja, csak mert úgy sikerül, vagy mert ő is áldozata dolgoknak, túl szégyenlős, retteg attól, hogy bárkinek is kinyíljon, intim testi hibája van, vagy tudom is én, kismillió ok vezethet oda, hogy két évig lerázol egy lányt... Tegyük hozzá, hogy 15-17 éves korod közt elég komoly metamorfózison esel át, és leginkább a javadra, ezzel érthetővé válik, hogy a lány után vitted a könnyeidet. Nem derül ki, hogy a szerelem könnyei-e, vagy a bűnbánaté, esetleg csak a faképnél hagyottság sértett könnyei... Te vagy az egyetlen, aki rendet tehet, és nincs okom azt hinni, hogy gondot okozna neked átlátni a valós helyzetet és akárhányszor megpróbálni hatni erre a két emberre legalább annyira, hogy össze tudjatok ülni végre.

A pszichológus attól még nem rossz ötlet, de javaslom ezzel kapcsolatban, hogy azt a kérdést, hogy van-e bajod, egyszerűen hagyd nyitva! Ne döntsd el, hogy van, és persze azt se, hogy semmi de semmi nincs! :) És ami a kettő közt van, azt se! :) Termékeny dolog egy ilyen kérdést megválaszolatlanul hagyni mindaddig, míg az esetleges válasszal összefüggő kérdések rendeződnek.

És ugyanezzel a könnyedséggel azért hagyj egy olyan változatot is, hogy mindenki továbblép, elmúlt, más lesz már.

Gyakorlatilag lenulláztad nála a vonzalmadat...

Hagyd, ebből már nem lesz semmi. Jó pont, hogy változni akarsz. S, ha igazán akarod, sikerülni is fog.