A legjobb barátnőm jóban van azzal, akit én a legjobban utálok. Rendben van ez?

A legjobb barátnőmmel összehaverkodtunk egy sráccal, aki aztán belémzúgott. A dolog nem volt kölcsönös, ennek ellenére jó barátok maradtunk. Mostanra viszont elkezdett idegesíteni, folyton leste minden kívánságomat, a legtöbb idejét velem akarta tölteni, és úgy gondolta, én vagyok a legjobb lánybarátja... elkezdtem eltávolodni tőle, de ő egyre csak barátkozni akart, a legjobb barátnőmnek sírt, hogy én semmibe veszem. Ami igaz is volt, nem tagadom. Mostanra viszont eléggé eldurvult a helyzet. Én igyekeztem mindig udvarias lenni vele, habár úgy kerültem, ahogy tudtam. A dolgot nem könnyíti meg, hogy együtt lakunk mindhárman, anyagi okokból. Ő viszont mostanában elég bunkó, barátnőmnek mindig külön köszön, stb. Ezzel úgy nem is lenne bajom, hiszen azt akartam, hagyjon békén. De a barátnőmmel meg folyton jópofiznak, nevetgélnek, meg beszélgetnek. A barátnőmnek többször mondtam, hogy ez elég rosszul esik nekem... Azt mondta, ő nem tud úgy élni vkivel egy házban, hogy rosszban van vele... Bennem van a hiba? Mások ezt nem éreznék árulásnak??