Másnak sincsenek barátai az egyetemen?
Nagyon nem szeretek bemenni órákra... Ez még csak a második hét, tudom, de még új nekem ez a helyzet, hogy nincsenek barátaim, mert általában könnyen ismerkedem. És óra előtt csak állok a teremnél, amíg a többiek beszélgetnek... Van egy-két kedvesebb lány, akikkel dumáltam már, de ők is ilyen körökhöz tartoznak már (pl. mind vajdaságiak). Ami nekem pl. nagyon rosszul esett, hogy évkezdés előtt beszélgettem egy csajjal a teendőkről (ösztöndíj, diák, kredit), és ma este meg rámentem az adatlapjára, és azt látom, hogy nem ismerős. Pedig annó még ő kérdezett rá, hogy bejelölhet-e... szóval... wtf? :D A másik kedvencem... az első hétben totál rám volt ragadva egy csaj, de az elmúlt napokban mindig egy rövid hajú lánnyal látom. A minap rámosolyogtam, és kifejezéstelen arccal nézett rám tovább!!!! Legalább fordult volna el vagy valami... :D Nem vagyok (nagyon) idegesítő, nem vagyok ocsmány, nem vagyok stréber, nem vagyok tetves... Próbálok kedves lenni, mosolyogni, segítőkész lenni. Eddig 1-2 lánynál kezdeményeztem én, de őket meg valahogy nem találtam "nekem valónak". Amúgy egyetemen kívül vannak barátaim, sőt párkapcsolatom is. De suli közösségi élet nélkül... áááá...
Tippek, tanácsok? Nagyon el vagyok már keseredve...
19/L
válasza: válasza:Már majdnem elkezdtem volna tippeket adni neked, de mire a végére értem agyfa*szt kaptam tőled.
"rámentem az adatlapjára, és azt látom, hogy nem ismerős."
Te nem tudsz bejelölni másokat?
" az első hétben totál rám volt ragadva egy csaj"
Valaki mégis próbált veled barátkozni, de te bunkó módon beszélsz róla és most zavar hogy nem veled akar barátkozni. Te hülyébb vagy mint egy oldalra fordított kockacukor.
Az ilyen beképzelt libáktól kap az embert agyhalált az egyetemen.
23F
válasza:2.! Valami itt nagyon félre lett értve, hőzöngő kis barátom!!! :D Lesz*rom a facebookot, az bántott, hogy hogy év elején még bejelölt, ezer meg ezer dologban segítettem neki, tegnap pedig azt láttam, hogy LETÖRÖLT (látszólag ok nélkül). Szóval most miért itt pattogsz? :)
A másik lány... Úgy kezdődött vele is, hogy segítséget kért, amit én megadtam, nem csupán ő keresett engem, hanem én is őt. Azzal, hogy rám volt ragadva, csak érzékeltetni akartam, hogy ahhoz képest, hogy az első héten állandóan a társaságomat kereste, a napokban mindig egy másik csajjal van. Értem én, hogy talált jobbat, de azért köszönni még lehetne. Pont nem vagyok az a beképzelt hülye p*csa, és elhiszem, hogy jólesett kicsit bunkóskodni, de most kicsit célt tévesztett a dolog! :) És azt azért gondold át, hogy most ki is a paraszt... Segítséget kér egy lány, aki rohadtul egyedül érzi magát a suliban, te meg egy ilyen választ adsz... Nagyon megértő! Köszönöm! ;)
-hogy
A többieknek köszönöm! Első! A középiskola teljesen más volt, sokkal kevesebben is voltunk, meg minden óránk együtt volt... Onnan vannak barátaim, jó ismerőseim. :) Csak ez most teljesen új élet, tiszta lap, és azt hittem, egyszerűbb lesz. Néha azt érzem, hogy a többieket nem is igazán érdekli, hogy jóban lesznek-e valakivel. Abban bízom én is, hogy a csoportos feladatok majd összehoznak minket, addig meg próbálok nem rágörcsölni a dologra...
válasza:Majd lesz valahogy. Én pl szinte az első pillanattól jóban voltam javarészt mindenkivel. Segítettünk egymásnak, összejártunk, együtt buliztunk. Kis létszámú évfolyamként indultunk, így mindenki megismert mindenkit. Egészen addig tartott ez, amíg második évben köztársasági ösztöndíjas nem lettem. Onnantól kezdve elvárás volt, hogy én segítsek mindenkinek, de nekem sosem segített senki, mondván, hogyha ilyen okos vagyok, akkor oldjam meg. Elkezdtek kibeszélni a hátam mögött, irigyek voltak, volt olyan aki +2000 forintnyi ösztöndíjért képes lett volna hátbaszúrni kb az anyját is.
Az elején úgy éreztem, hogy igazán jóban vagyok az évfolyam felével legalább. Hatalmasat csalódtam mindenkiben és inkább száműztem az összeset az életemből. Utóbb kiderült, mind megérdemelte. Engem ennyire sosem bántott még semmi, mint az, hogy ennyire érdek emberek vettek körül, akik nem is a barátságomat keresték, mint kiderült, csak hasznot akartak húzni belőlem. Most vagyok negyedikes, végzős. Nincsenek a barátaim, pár csoporttársammal jól elhülyéskedek suli időben, de ennyi. Nekik szívesen is segítek, de sulin kívül nem keressük egymást a magánügyeinkkel, életre szóló barátság egyikből sem lesz. Nyomasztó így iskolába járni, de megvagyok és sokkal jobban érzem magamat azóta, amióta teljesen kivontam magamat a sulis körből, mint akkor, amikor nap mint nap visszahallottam, hogy ki miket dumál rólam a hátam mögött. Vannak barátaim, van párom, imádom a családomat, ez a fontos nekem, nem pedig az, hogy van-e kivel jópofizni, vagy nincs.
válasza:Sosem fogom megérteni a nőket :D Mnek kell ilyesmin agyalni...a kutya nem bánt, nem muszáj mindenkivel puszi-pajtásoknak lenni.
21N
válasza:Nyilván nem jópofizásra keresnék embereket én sem...
Mindegy, úgy döntöttem, hogy nem erőlködöm, akik vannak, azokat próbálom jobban megbecsülni, emellett persze nyitott maradok. Ha lesznek, lesznek, ha nem, nem. :) Utolsó! Sajnálom, hogy így alakult. Nekem azért egyetemen kívül vannak, általánosból, középsuliból, illetve egyéb helyről. Valahol biztosan volt neked is, vedd fel vele a kapcsolatot. :) Nincs is annál jobb, mikor egy régi baráttal újra összeültök...
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!