Erre most mi a helyes válasz? Ez itt a nagy kérdés. Bővebb kifejtés lennt (hosszú)

Volt egy pasi, aki tényleg az egyik legjobb barátom volt. Ó, hogy mekkorát tévedtem én édes istenem!!! 8 hónapig hazudott nekem csak azért hogy lefektessen( de nem sikerült neki)ennek ellenére mégis utólag derült ki, hogy meg fertőzött, és elég komoly egészségi ügyi bajok lettek belőle. A weblapján beszélte ki az olyanokat mint én, kiemelve benne a hibáimat, származásomat stb. (Igazándiból innét derült ki ezaz egész, innét kapcsoltam hosszú idő után.)

Azzal a csajjal lépett félre akit a legjobban szerettem barátként. Kihasznált, becsapott, megalázott.Ezt a csajt amúgy 2x elővette, és ott hetyegett mindenki orra előtt, hogy nézzétek milyen nőm van..

Aztán 2 hónappal később, amikor egy sose add fel -előadást néztünk meg a fősulin, és hazamentem,rosszul lettem mivel nagyon fáradt, kimerült és szomjas voltam. Erre ő megjelenik, előttem gúnyos megszégyenítő vigyorral az arcán.A csajjal ment el mellettem, úgyhogy még csak nem is köszönt. Mint aki tökéletesen elégedett azzal ami van.

Aztán megvolt az esély hogy összejöjjek egy sztárral ( ami sikerült is :D )barátnőm intézte az egészet. Erre ő facebookon kezd el szórakozni, mint aki nem tudja megemészteni ezt. Aztán rá 2 hétre meghalt a nagyapám, zokogtam mint állat, főként nagyim miatt, nem ő erre az egészet újra kezdi. Igen, így ahogy mondom. Ha eddig nem zokogtam volna emiatt, meg azért hogy elkúrta az érettségi utáni szünetemet, akkor ő meg tesz egy lapáttal. Ennyit az őszinte részvétel nyilvánításról. Amikor meg agyonizgultam magamat a főiskolai vizsgám miatt, ISMÉT újrakezdi az egészet. Aztán jönnek a munkahelyi problémák.Amikor meglátott engem lejönni a vonatról, olyan felsőbbrendűen és lenézően és kimérten nézett rám, mintha maga a szánalom lennék... én meg? nem csináltam, semmit vettem a kabátomat és mentem tovább. nem érdekelt. Munkahelyre visszatérve amúgy: Komolyan mondom az egész országban nincs annyi semmirekellő ember, mint amennyivel a szakmai gyakorlatom alatt és a munkahelyem alatt találkoztam. Csoda, hogy még tényleg van dolgozó ember ebben az országban. Nem ő folytatja ugyanúgy tovább ezt a facebookon... Amikor meg megtudta, hogy összejöttem az egyik volt évfolyamtársával, akivel nem csípték egymást..... hát akkor is csinálta, de szívesen megnéztem volna az arckifejezését. Megtudni milyen az, amikor valami ilyen is lehet....

Most őszintén hogy lehet valaki ekkora szemét? azt gondolja h, füttyent egyet és sírva rohanok vissza hozzá? hogy ennyi önbecsülésem sincs, annak ellenére, hogy így becsapott?

Erre mit ad isten: valentin nap előtt egy nappal rám ír: szia, mi van veled, rég dumáltunk, miért nem jelölsz vissza facen stb.

most ezzel mit akart? hogy 3 mondattal minden el van intézve? amúgy nem válaszoltam neki, töröltem az e-mailt, későbbiekben meg le is tiltottam.

Csak tudjátok, most úgy felömlött bennem ezaz egész, és megkérdem a nagyközönséget, mégis mire volt jó ezaz egész, mert a sztori már 3 éves, de még mindig nem kaptam rá választ, és most tudni szeretném, mégha elméleti síkon is......