Számít a barátságban a pénz?

Nekem nagyon mindegy milyen a családi háttere valakinek. Az se érdekelne ha a legjobb barátnőmnek drogfüggő az apja..

Na kicsit elkanyarodtam :)

akár szegény, akár gazdag, nem befolyásolja az embert. Persze van aki gazdag és tök beképzelt, de azzal értelem szerűen nem haverkodok :D

Gyerekeknél és tiniknél nem számít. Ha viszont felnőttként a másik semmiben nem partner, mert közös programokra nincs pénze, negyvenévesen meg nem buli "lógjunk a plázában, az ingyen van"-jellegű idétlenkedésekbe belemenni, ezért óhatatlan, hogy ezek a kapcsolatok megkopnak. A közös élmények hiánya miatt, de végső konklúzióként a pénz miatt.

És ha már itt tartunk.. a szegényebb fél szinte mindig elvárja, hogy rejtegessük előle a jómódunkat. Ha javasolnád, hogy üljetek be egy jó étterembe, vagy a kedvenc bárodba inni egyet, akkor nem, mert drága, ne vágj fel előtte azzal, hogy te ilyen helyekre szoktál járni. Miért van rajtad XY márkájú cipő/óra, mit hivalkodsz. Minek mész te X országba, hotelba nyaralni, egy vidéki kis panzió ugyanolyan jó, nem kell urizálni és így tovább... az ember egy idő után egyszerűen belefárad, hogy a normális, megszokott életvitelét megpróbálja "megmagyarázni" mintha restellni kellene, hogy jó munkám, jó fizetésem van.

Egyszerűen lelkileg fárasztó, hogy az illető társaságában minden szavamat tízszer meg kell fontolni, mielőtt kimondom, mert ha ő mondja ugyanazt, akkor "mesél" ha én, akkor "dicsekszem, nagyzolok" legyen szó az esküvőről, a gyereked különóráiról, előléptetésről.. felnőttkorban már erősen számít a pénz, még ha nem is önmagában az értéke miatt.

az utolsó jót írt. a legjobb, igazán közeli barátaimat nem veti fel a pénz, sajnos ez sokszor kellemetlen.

amikor nyaralni megyünk, hálóval halásszuk össze az útitársakat, pedig nem nem 5*os hotelbe megyünk all inclusive ellátással.

na meg mikor látom, h szívesen jönne bulizni, de nincs pénze, viszont én sem adhatok neki kölcsön minden héten, mert vagy nem tudja megadni úgysem, vagy már neki ciki az egész. azért annyira jótékony lélek meg nem vagyok, h minden barátomat én finanszírozzam... na meg olyan vagyonos sem.

azért az is tény, h nem biztos, h jól érezném magam egy olyan ember társaságában, aki meg nálam jóval gazdagabb, és nem alap szinten műveli a luxust. nem tudnám vele tartani a lépést, és nem is szeretek sznoboskodni.

mi olyan erős középosztályos szintet képviselünk, mindenre jut, amire szeretnénk, de azért megnézzük, h mi mennyibe kerül.