Kezdőoldal » Emberek » Barátok, barátságok » Miért vagyok egyedül?

Lizzie20 kérdése:

Miért vagyok egyedül?

Figyelt kérdés
Nem is tudom, hogy hol kezdjem. Általánosban még voltak "barátaim", akik utolsó évben teljesen ellenem fordultak. Miután véget ért, megszakítottam velük a kapcsolatot.Aztán középiskolában próbáltam barátokat találni. Úgy nézett ki, végre sikerült. Mégis, több mint egy éve magányos vagyok. A "barátaimmal" ritkán beszélek, akkor is én keresem fel őket. Ha nem tenném, észre se vennének. Pedig ha nekik volt rám szükségük, akkor én mindig ott voltam. Meghallgattam őket, segítettem nekik. De ha én vagyok bajban, rám se hederítenek. Hiába próbálok olyan barátokat szerezni, akik hasonlóak, mint én, egyszerűen nem találok. Emiatt folyton egyedül vagyok, és szörnyen magányosan érzem magam. Nem tudom mi lehet a baj, miért nem kapok vissza semmit.

2012. szept. 26. 15:59
 1/4 anonim ***** válasza:
100%

A barátok jönnek és mennek, mert állandóan változunk.

Az igaz, értékeket kereső ember pedig nehezebben talál magának barátot, mert akarva-akaratlanul tükröt tart és ettől szinte mindenki elmenekül. Tanácsára bezzeg van kereslet!

Ismerős szitu!

2012. szept. 26. 16:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 okoska31 válasza:

1-1 igaz barátja van mindenkinek. a többi csak ismerős.

és habitustól függ, hogy milyen gyakran találkozol velük.


az igazán komoly helyzetben tudsz valakire számítani?

esetleg, ha minden apróbbnak tűnő gonddal felkeresel valakit - az sem jó.


én sem dúskálok a haverokban - nincs is igényem rá, hogy csak azért haverkodjunk, vagy a múltban, mert együtt jártunk egy bulizni, sportolni, stb. meg ugye az ilyen viszonyokat a közös tevékenység tartja össze.


Aztán majd ha elkezdesz dolgozni, akkor rálelhetsz olyan kollégára, akivel lesz valami értékes kapcsolat.


20 éves vagy? (nevedből)... akkor még a fősuli is szóba jöhet.

2012. szept. 26. 16:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 A kérdező kommentje:
Nem is merem már zargatni őket, pedig nem csak kis problémáim vannak. Hát most vagyok végzős gimis, így a fősuli csak egy év múlva jöhet szóba
2012. szept. 26. 16:53
 4/4 anonim válasza:

Ismerős helyzet azzal a különbséggel, h körülöttem vannak emberek.Barátaimnak is mondják magukat,de nem érzem h azok lennének.Szinte mind hagyott már cserbe és már nem tudok rájuk úgy tekinteni mint 1 jó barátra.Ha elmondom nekik a gondjaimat,csak max meghallgatják de nem mondanak rá semmit v még nekem kell beléjük lelket öntenem.Bezzeg engem 1-ik sem próbál vigasztalni,pedig mostanában nagy szükségem lenne rá.A család is meg a haverok/barátok is, nem tartják a problémáimat nagynak v fontosnak.(ill. a sajátjaikkal vannak elfoglalva)Igaz nem világrengetőek de mégis csak az életem függ ezektől a dolgoktól.Annyira el vagyok néha keseredve (pl. most is),h az öngyilkosság is simán szóbajöhetne.(bár nem hiszem h lenne hozzá bátorságom)

Régi,de nagyon igaz."Az emberek 80%-át nem érdeklik a gondjaid,20% pedig örül neki." Sokak szerint barátok nem is léteznek.(ha van is nagyon ritka,mivel az emberekben mindig is benne volt "h ők jobbak/jobbak akarnak lenni a másiknál".Versengenek egymással.)


19/F

2012. okt. 10. 22:51
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!