A barátnőim teljesen megváltoztak. Mit tegyek?

Mostanában egyre távolabb érzem magam a legjobb barátnőimtől... Vagy magamtól a legjobb barátnőimet. Sokszor feszélyezve érzem magam velük, mert teljesen megváltoztak, nem olyan az egész már, mint régen. Ilyen tipikus ivós bulizós particsajok lettek, amíg ez nekem soha nem jött be igazán... Néha én is szeretek lemenni és táncolni a dizsizenére, mert jól érzem magam tőle. De nagyon ritkán. Mondjuk 2 havonta egyszer vagy max nyáron többször. Nekik viszont ez lett az életformájuk, de tényleg :D Pia nélkül már nincs is buli, és minél töményebb, annál jobb. Régen olyan jól elvoltunk pia nélkül is. Órákig tudtunk nevetni, meg rengeteget beszéltünk. Én is szeretek inni, keveset, meg nem töményet... Tehát amíg tényleg míg a jó kedv megvan, és jól érzem magam, és nem az 'iszunk-hányunk-belefekszünk' dolog :D Most viszont, hogyha találkozunk, az is olyan üres... Kb végig szex meg fogamzásgátlás meg pasik, és nekem most éppen nincs pasim, tehát nem nagyon tudok beleszólni, csak az ilyen általános dolgokba. Aztán jön mások kiosztása, stb... És az ilyen régi jó témák meg az egyszerű dolgok, meg a viccek elő se jönnek kb. És ahogy így együtt vagyunk, egyre inkább azt érzem, hogy ez nem én vagyok és ez nem az, amit én akarok. Én amolyan 'egyszerű' vagyok, szeretem a hosszú beszélgetéseket, meg csak süppedni a fotelba és sokat nevetni meg filmeket nézni és nem folyton bulizni. Mindezek ellenére azért szeretem őket, de érzem, hogy ez már nem az én világom és hogy már nem olyan mint régen. És én úgy gondolom, hogy már nem is lesz. Nem tudom visszafordítani őket már ebből, mert tudom, hogy nem akarnak és ők így érzik jól magukat. És ezzel nincs is baj, de akkor lehet, hogy én továbbállnék. De hogyan kezdjek el barátkozni? Vagy egyáltalán, mi lenne most a jó?

18/L