Bárki akinek egy szerette saját kezűleg vetett véget életének?
Szívesen beszélnék,hallanék emberektől véleményeket és tapasztalatokat akik ismertek olyan embert aki önkezűleg vetett véget az életének. Hogyan viselkedett előtte az illető, milyen előjelei voltak stb.
Fél éve már hogy megtörtént a tragédia az életemben és nehezen találom belőle a kiutat nem sikerült ez idáig túl esni rajta és megérteni mi áll más emberek gondolatai és cselekedetei mögött sőt a téli hónapokra rosszabb mentális állapotba kerültem mint előtte, a fizikális ismerkedés, megnyílás mások felé képességem emellett szinte a nullára esett ami még jobban felerősíti az egyedüllét és saját gondolatok börtönét.
Pszichológus ajánlásokat köszönöm nem kérek.
Nehéz téma.
10 évvel ezelőtt az akkori barátnőm begyógyszerezte magát és nem tudtak már rajta segíteni. Előjelek? Ismertem, legalábbis azt hiszem... és semmi de semmi nem utalt arra hogy így fog tenni.
Vagy 5 évembe telt mire feldolgoztam úgy ahogy.
Igen az én tapasztalatom is az hogy nincs előjel. Talán éppen az a baj hogy saját magában tartja depresszióját, titkolja, aztán az egyik nap berántja az elkeseredés örvénye és senkit de senkit nem akar terhelni avval hogy elmondja kétségeit. Beszéld ki, beszéld ki. De eszébe sem jut.
Meg kell tanulnunk a depresszionkrol is beszélni.
Másodiknál rájöttem, ha ok nélkül egyik napról a másikra jó kedve lesz az illetőnek az az előjel.
Harmadiknál már kevésbé viselt meg.
Három évvel ezelőtt itt írogattam, beszélgettem egy meleg sráccal.Nem ismerkedés, hanem beszélgetés volt a cél. Kesergett nagyon a sok csalódás miatt.
Aztán hirtelen közölte, hogy Zuglóban a vonat elé fog ugrani.Nyilván akkor nem hittem el, mert 38 évesen még nem lehet így elkenődni. Másnap döbbentem le. Ugyanis a neten tudtam meg,hogy Zuglóban,a Mexikói úti átjárónál egy 38 éves férfi lépett a vonat elé és azonnal meghalt.
Valószínű, hogy ő volt, mert utána nem jelentkezett többé :/
Legyen neki könnyű a föld....
Az a gond hogy az emberek nem figyelnek eléggé egymásra.
Vagyis azt hiszik hogy nem volt jele annak hogy ilyet tesz az illető, pedig sokszor van jele, csak a környezete nem tudja érzékelni a jeleket.
Biztos volt hogy panaszkodott az illető pl. a párkapcsolatára, szüleire, munkahelyére, esetleg a munkanélküliségre, sikertelen állásinterjúkra vagy akár a lakhatási nehézségeire. Kinél éppen mi okozza a bajt, arra próbál is célozni a családtagoknak, párjának, bárkinek.
De mivel a nagy többségnek nem könnyű az élete valamilyen szempontból, ezért mindenki a saját bajával van elfoglalva, a másik ember panaszait elintézi a legyintéssel. Aztán meg csodálkozik hogy miért lett öngyilkos a másik.
Van aki kér is segítséget, de nem segítenek neki az ismerősök, barátok, család. Elintézik annyival hogy oldja meg ő az életét mert felnőtt.
És nem is kell feltétlenül depressziósnak lenni ahhoz hogy ilyet tegyen valaki. Mert depresszió nélkül is tudja hogy pl nem tudja tovább fizetni a hiteleit és utcára kerül, vagy nem tud albérletet fizetni így nem tud elköltözni hogy munkát kapjon, vagy nincs hol laknia és kénytelen egy bántalmazó alkoholistával élni stb, stb, írhatnék sok példát.
Arról nem is beszélve hogy sokszor olyan emberek nem segítenek akinek évekig ő segített munkában, magánéletben, bárhogy. Aztán amikor visszafelé is kellene segítség akkor lelép az illető (főleg ha neki kicsit is jobban megy a sora azóta).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!