Akinek volt része toxikus baràtsàgban vagy bàrmilyen toxikus kapcsolatban nektek is sok pozitív interakció kellett ahhoz,hogy kiüsse azt az egy negatívat?

6/Tuti, nincs tököd vállalni, hogy őszintén mibe állt bele nálad a szerinted toxikus! Mert abban tuti, hogy volt igazság, csak értette az önérzeteted.:)

Ismerem a típusodat.

Jellemző, ahogy nagy érzelemmel":))) írod, "sajnáltam szegényt, hogy egyedül van" :))).

Te aztán empatikus vagy, mi?!

Nekem az ilyen emberek, mint te a híres "toxikus sunyi" .

Értette=sértette

Csak, hogy értsd

Nocsak mennyi megbántott ember, aki úgy ismer.

Abba is ha megkérdeztem milyen napja volt elmondta, reagáltam rá neki normálisan, hogy biztosan fárasztó lehetett, de mostmár tud pihenni, a szakmai részéhez nem értek.

Másnap rám ír, hogy máskor inkább ne is kérdezzem meg tőle milyen napja volt, mert engem úgyse érdekel, mert hogy válaszolok neki. Amikor kifejtettem, hogy de érdekelt, azért kérdeztem meg, és tegnap is elmondtam, hogy a szakmai részéhez nem tudok hozzászólni. Vagy olyan, hogy az online térben mások is akartak velem játszani, és bedepeizett, hogy menjek velük, de neki szar lesz, mert belegondolt, hogy milyen lesz, ha már vele nem játszok. Mondtam, hogy eltudom dönteni kivel akarok játszani, nem kell neki megmondani mit csináljak. Utána 10 percig próbálta de menj úgyis másokkal akarsz lenni, senki soha nem mondta, nem is gondoltam rá. Órákkal később megint elkezdte, hogy neki ez mennyire rosszul esik, hogy engem mások is hívnak, és hogy lesz olyan, hogy másokkal játszok. Írtam, hogy értem, de nem mentem el most se. Akkor erre jött, hogy ennyit tudok csak mondani??? ?? Mégis miért kellett volna? Számon kérte mit csinálok a barátaimmal, meg a szabadidőmben mit csinálok, mert nem neki válaszolok épp. Egy olyan online ember, akit nem is ismerek annyira. Ez csak 1-1 példa volt.

És megannyi ilyen. Ugye könnyen ítélkeztek, amikor nem ismeritek a szituációt?!

De örülök, hogy ennyire ismertek, meg a fajtámat is, meg a kamu barátaim is.

És nem csak letiltottam, hanem elmondtam neki, hogy nekem ez nem barátság, amit ő csinál. Hogy napirend szinten erőszakoskodta, hogy mondjam neki, hogy kivel mikor mit csinálok (igen lehet mondani, hogy csak kíváncsi volt, de nem mindenki olyan, hogy egy online emberrel megakarja osztani az életét, és a normális válasz se volt jó neki), mert különben én milyen köcsög vagyok, hogy nem foglalkozok azzal, hogy neki ez rosszul esik. Meg az egyetlen jó vagyok a napjában. Na ez nem manipuláció?

Mellesleg a legelején azzal kezdte, hogy úgy érzi bennem megbízhat (sose kértem, csak teljesen normálisan kezeltem, beszélgettem vele) és elkezdte a mostmár nem tudom, hogy valós volt-e valaha “traumáit” sorolni. Meghallgattam, ha igaz volt bárki sajnálta volna, de amennyit hazudott nem tudom, hogy tényleg megtörtént-e. Meg persze elvárta ezek után, hogy én is így “tárulkozzak ki” neki. Ezen is volt egy sor “hiszti”, hogy én miért nem tudok megnyílni neki, amikor ő megtette nekem.

Nekem ilyen barátokra nincs szükségem.

A tiltogatásról meg csak annyit, hagy döntsem már el, hogy kivel akarok beszélni kivel meg nem. És ha valaki nem érti meg, hogy a továbbiakban, lefogom tiltani. Csak azért mert az online térben vagyunk ne engedjen már meg mindenki mindent magának. Ha nekem azt mondják nem kíváncsiak rám, nem fogok még tovább irogatni, hogy de te mekkora ez meg az vagy.

Engem nem mellőzött… nappal töltött időszakában folyamatosan írt, ha dolgoztam és nem válaszoltam hiszti volt, ha mást csináltam hiszti volt. Kb mindenért az volt, kitalált valamit, megkérdezte, de ha nem az volt a válaszom, amit ő előzőleg gondolt, hogy válaszolni fogok, akkor azon hisztizett, hogy de én miért nem azt írtam, amit ő gondolt válasznak.

De látod a sok kommentelő volt a helyemben, és ismernek nagyon meg a fajtám. Csak az a baj, hogy az övét nem ismerik, és csak pár sor alapján ítélkeznek. Azt ugye nem látnák meg, ha azt írnám, hogy amúgy vannak olyan barátaim, akik nagyon zárkózottak és csak én vagyok a barátjuk, de amúgy nagyszerű személyiségek. És nekik is vannak traumáik, csak van aki érti a határokat, és nem “erőszakoskodnak”.

Nem vagyok tökéletes, sose mondtam, azt is mondtam, hogy vele én is toxikus lettem, mert felvettem ugyanazt a passzív agressziót, amit nyomott, aztán egyszer csak eljött a pont, hogy ez az egész annyira lehúz, ideges vagyok, hogyha már látom, hogy megint írt, hogy nem kellett ez nekem.

Azt meg a nagy ismerőimnek még hozzáteszem, a rendőrségen is tud róla, mert átment az egész nagyon durva zaklatásba.