Mik miatt tartassz egy barátot barátnak?

Nehezebb középkorban....

De mindennek kölcsönösnek kellene lennie. Félig mintha a párod lenne.

Leszámítva intimitás, kívánatosság...mondjuk ha azonos nemű és nem vagy homoszexuális.

De igaz barát az nagyon nagyon kevés van

A barát az, akivel úgy érzed, mintha összekötne egy lelki köldökzsinór, mintha egy nagyon harmonikus testvéri kapcsolat lenne köztetek. Így a barát az, akivel a kapcsolatotokat illetően egy végtelen stabilitást élsz meg, tudod, hogy ha cserélődnek is az emberek az életed bizonyos területein, ő maradni fog. A barát az, akivel minden körülmények között őszinte tudsz lenni, akkor is, ha nem értetek egyet. A barát az, akihez beállíthatsz akár az éjszaka közepén is, ha bajban vagy, és tárt karokkal fogad, és ugyanezt megtennéd érte.

Ami a középkorúakat illeti... ebben az esetben inkább az a bökkenő, hogy a magyarok úgy gondolják, hogy a barátok afféle haverok, a haverok pedig a komolytalan embereknek valók, akik még fiatalok és nincs családjuk. Nem tudnak mit kezdeni sokan a gondolattal, hogy egy bizonyos kor után miért nem elegendő a rokonaid társasága.

Szintén középkorú férfiként írom és úgy,hogy egyetlen barátom sincs már.

Volt,aki meghalt, volt aki messzire költözött. Ezek tények ,amik ellen nem lehet tenni.

De volt kettő olyan is,akikkel szinte testvéri volt a viszony,bizalmas és olyan,akikre mindig számíthattam. És jött az életükben a társ,aki szépen, fokozatosan elfalazta őket mindenkitől és csak ő és csak ő minden téren ...

Nem hittem volna, hogy egy még csak nem is boldog kapcsolat ennyire megváltoztathat embereket, persze, mindenhez az is kell,hogy valakivel ezt megtehessék..Hát ez a két férfi a kedves hölgyeknek a pincsije lett és ez így is marad már. Ráadásul azt is megkaptam,hogy változnak a preferenciák és semmi sem állandó.

Nálam a barátság az állandó fokozatban van,mondom ezt úgy,hogy amikor párom volt,akkor is a barát fontos helyen állt.És nem dobtam volna senkit sem el egy nő kedvéért.

Közel öt éve,hogy lekoccoltak, mert ugye lamúr jött az utolsó barátomnál. Megszoktam,de talán jobb is így, kevés ember, kevés csalódás :)

F

Szerintem simán lehet, bár ez ugye személyiség függő is.

Van olyan, hogy valakivel instant érzed, hogy egy húron pendültök, van akivel hosszabb, amíg kialakul a bizalmas kapcsolat. Nekem mindkét fajtából vannak tapasztalataim. És a barátaim mind nagyon mások egymáshoz képest is.

Szerintem nincs erre univerzális recept, hogy hol és mennyi idő amíg kialakul valami, de ahogy a többiek is írják, ez a kölcsönösségen alapul.

Legyél nyitott, mert a legváratlanabb helyen és időben is megismerhetsz valakit, aki utána nagyon jó barátod lesz, meg persze ne erőltess semmit, de gondolom ez egyértelmű ennyi idősen.

A barát egy olyan valaki, akiben meg lehet bízni, akire lehet számítani, nem kétszínű, akivel együtt lehet megélni különféle pillanatokat, nem tűnik el, amikor szükség lenne rá, vagy mikor a másik fél nehéz időkön megy keresztül. Aki őszintén törődik a másikkal, örül a másik sikerének, nem féltékeny, nem áskálódik, kever. Aki minden körülmény mellett is őszinte tud maradni.

És ennek az egésznek kölcsönösnek kell lennie, különben csak egy érdek kapcsolatról van szó.

Igaz barátot hihetetlenül nehéz találni, de már barátokat sem túl könnyű. Nemtől és kortól függetlenül. Nagyon sok kapcsolat már csak felszínes, felületes, vagy valamilyen érdekből köttetik, sajnos.

Minden szava igaz, amit a 7-es válaszoló írt,ennél jobban nem is lehetne kifejteni !

# 4