30 felettiek! Vannak barátaitok?
Sziasztok!
Már nagyon elkeserit, de nincsenek igaz barátaim. Egyikben jobban csalódtam, mint a másikban. Az egyik össze jött a hátam mögött a párommal, a másik csak akkor keres, ha bajban van. A harmadikkal egyszerűen nem tudok beszélgetni, csak panaszkodik, panaszkodik. Nyitott vagyok, keresem a társaságát másoknak, de annyiba is marad. Nem kíváncsiak rám, nem hívnak sehova, nem töltenek időt velem. Olyan haverok vannak, akikkel néha elmegyek kicsit, de ők csak ilyen kirándulós társaság, nem barátok. Ha gyerek miatt nem megyek el, de át hívom őket, akkor is inkább passzolják ezt a meglátogatós programot. Csak kirándulásra, szórakozásra vevők, össze ülni nem . Szóval feladom. :/
Ti hogy vagytok a barátokkal? Nem csak a család miatt koptak meg! Előtte se volt egyszerű..
35/N
Vannak, több is, gyerekes, gyerektelen.
Mindenkivel is sikerül ilyen-olyan program, vagy csak összeülni társasozni, inni. Napi szinten is többel beszélünk folyamatosan.
32N
Van két barátnőm, akiket tényleg annak tartok. Rajtuk kívül mindenkiben csalódtam az évek során, kiderült, hogy mégsem voltak annyira barátok, mint gondoltam. A kettőből az egyik nagyon messze él tőlem (külföld) már 5 éve, így sajnos találkozni kb évente tudunk csak, ennek ellenére vele a legaktívabb a kapcsolatom, napi szinten beszélünk. A másik közelebb él, vele összejárkálunk néha.
A férjemnek is az egész sokáig meglévő baráti társaságból 1 bizonyult valódinak az évek során. Érdekes, hogy nekünk amúgy vannak gyerekeink, mégis az összes tartós barátunk gyerektelen. Mindenki más felszívódott a családalapítással együtt.
Hasonló volt nálam is, mindenki eltűnt egy idő után, vagy én nem kerestem többet.
Lehet, hogy túl mély barátságokat akartunk, az emberek többsége sokkal felszínesebb, mint én, és lehet, hogy úgy könnyebb fenntartani hosszú távon.
Képmutatóak, én meg nem, és lehet, hogy senki sem szereti az őszinte embereket egy idő után, mert egyszer csak valami sértő lesz.
Sosem voltak.
Most próbálkozom, van energiám újra emberekre. Legutóbb 5 éven át próbálkoztam, aztán 5 évik feladtam és nem jött senki be az életembe így se...
ha nem is lett azért ilyen rossz tapasztalatom, hogy elcsábult a párommal, azért ja, nem a megfelelő embereket ismertem meg én se. Hiába kedvelek meg valakit, én nem vagyok szerethető, érdekes, izgalmas. Pedig amúgy meg jól érzem magam a hobbijaimmal, és szívesen bevonnék másokat is, csak nehezen találok én is olyat, aki engem érdekel. Lehet engem is van, aki szimpatikusnak gondol, én meg észre se veszem, vagy undorral nézek rá 😃 nagyon rossz barátkozni így, mert totál alkalmatlan vagyok rá így objektíven tekintve a helyzetet
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!