Hogy éreznétek magatokat ha egy baràtotok több időt töltene màsokkal veletek meg egyre kevesebbet?

Önismeret, önreflexió. Kezdd el.

Én nem ismerlek. Itt tanácsot nem lehet erre adni.

Ha ez egyre gyakoribb, hogy "nem ér rá" veled találkozni ( másokra viszont igen ), én megkérdezném, hogy akarja-e még ezt a barátságot egyáltalán. Lehet, hogy rájött, nem vagytok már egy hullámhosszon.

Rossz érzés, tapasztaltam már.

6-os vagyok.

Sajnálom, hogy eszerint vége ennek a barátságnak.

Akartam volna javasolni, hogy függeszd fel egy időre. Anno engem is "lecserélt" ( külső nyomásra ) egyik barátnőm másokra. Mondtam, oké, ahogy érzi. Majd kb. 2 év múlva kíváncsiságból rácsörögtem.

Kiderült, sokminden történt az életében, és az újdonsült havernője jól átverte. Azóta megint jóban vagyunk.

A napokban megismétlődik a fenti sztori, úgy tűnik, egy másikkal a baráti körömből, aki ráadásul hozzám a legközelebb áll. Egy színházi darabról van szó, amire ő azt mondta, hogy már látta, ezért nem megy el, menjek el mással. Erre mit ad Isten, összefutunk, és bemutatja egy újdonsült barátnőjét. Közben lerí róla, hogy baromira nem örül a találkozásnak, foghegyről beszél, majd gyorsan eltűnik a szemem elől. Mindenestre ráírtam, hogy mondja el, ha baja van velem. Ha nincs válasz, szünet részemről.

Azóta sikerült jó barátra / barátokra lelned?