Folytatnátok ezekkel a volt osztálytársakkal a kapcsolatot, vagy ne? 20/F
Tehát mi egy másik városban jártunk egy 8 osztályos gimibe, és mindannyian Budapestre kerültünk. Amíg ők hazajárnak és egyetem miatt, én mozdonyvezető-gyakornok vagyok, és Budapest az otthonom.
Sajnos nagyon magányos vagyok, nincsen családi hátterem, tulajdonképpen nagyon gyorsan talpra álltam, traumatikus személyiségem van. Öngyilkossági gondolatok, depressziós zavar nincs, utóbbi is maximum egyhén, inkább magány, gyenge szociális készség, önbizalomhiány, szomorúság ami nálam szerepet játszhat.
Nos a volt osztálytársaim gimi alatt kb 10. osztályig jó barátok voltunk, utána hébe-hóba kerestek, vagy néha elhívtak, egy másik emberke kiturt a társaságből, inkább vele lógtak. Ez idő alatt is későbbi idő alatt is csomó alkalommal leláttamozták az üzenetemet, azt 2-3 hét után írtak más témával kapcsolatban. Most, hogy volt egy tragédia az életemben, keresnek, heti egy találkozó miatt, bár lehet csak azért mert már az a toxic srác aki volt, az már nem tart igény rájuk, mindegyis, heti egy alkalommal elhívnak, de ugyanaz van írásban ami volt, csak cserébe nem 3 hét múlva, hanem egy hét múlva, hogy holnap 12:00, és nincs meg az összhang szerintem, én legalábbis nem érzem magukat jól, úgy érzem, hogy nem a barátság miatti szeretet, hanem a jóemberkedés áll itt főszerepet.
Szerintetek? Elfogadjam a többi meghívást, vagy ne? Inkább maradok full magányos, mert az is magány, csak van mellett 4 ember, sok rossz emlék feljön, rossz érzés, mert gimiben is bántott az osztályfőnököm, akinek azóta bírósági ügye van, amiért, más diákokkal is fenyegető volt, és az osztályom rossz volt, egymást bántották, engem meg elnyomtak, leszóltak(mint ahogy ezek is)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!