Volt részetek majdnem baràtsàgokban?

Inkább azt mondanám, hogy "majdnem igazi " barátságban volt részem,hosszú évekig.

Aztán amikor jött a szerelem, a p.nci,akkor úgy el lettem felejtve,mint a csekkbefizetés. Először jött az,hogy egy évben kétszer ért rá találkozni,majd az,hogy akkor találkozott egy órára,ha a párja délutáni álmát aludta. Idén, miután megírtam,hogy egy húsz perces munkaközi szünetét nem fogom biodíszletként kitölteni , jött is a válasz :

" sajnos megváltoztak a preferenciáim, nem érek rá veled találkozni ".

Írta ezt az,akit legjobb barátomként tiszteltem,szerettem, kilenc éves barátság és sok közös emlék,jó és rossz,közösen átélt és megoldott dolog után.

Részemről vége és ami érdekes, a "barátom" nem érti miért nem írogatok vele tovább. Maradjon csak szépen a párjánál, azt a húsz percet sem akarom elvenni tőle, amit az utóbbi két évben rám szánt volna.

Szánalmas,gumigerincű és kötődési problémásnak tartom őt, mint mindenkit, aki eldobja, negálja az igaz barátot.

8-as vagyok,

Képzeld el azt amikor elmentem vele bulizni nem is egyszer, ami totál távol áll tőlem. Senkit nem ismertem és mindenki a korábbi élményeiről beszélt, ahol ők együtt voltak. Volt olyan, hogy egy szót nem tudtam váltani senkivel sem, annyira más volt az érdeklődési körük. Költözni is én segítettem neki, akkor se hagytam ott amikor beszart a lift és a hetedikre kellett felcipelni a cuccaikat. A 20+ éves legnagyobb barátja meg nem jött segíteni és a végén még ő köpködött valamit rám.

Egyetlen egyszer jött el olyan programra amit én szerettem, de ott is látszott rajta, hogy ez totál nem az ő világa, pont mint nekem a bulizás. Érdekes élet tapasztalat ez, ebből is tanultunk, azt gondolom.