Leépítsek régi barátot ilyen helyzetben?

Úgy érzem részemről már nem őszínte ez a dolog. Van egy régi barátom, akivel (mint a legtöbbel) úgy találkoztam, hogy együtt piáltunk tinédzserként. Régebben nagyon szerettem, most viszont azt vettem észre magamon, hogy egy ideje már állandóan csak kifogásokat keresek, miért ne találkozzunk. Emiatt van is bűntudatom, de egyszerűen nem látom értelmét a közösen eltöltött időnek,mivel én közben változtattam. Már nem iszok rendszeresen és más töltődési módokat próbálok keresni. Neki viszont nem nagyon lett más hobbija. Emelett velem sem történik sokminden, ahogy vele sem, már nem érzem, hogy tudnánk miről beszélgetni. Viszont kötődök hozzá + szemétnek is érzem magam, hogy ennyire sznob lettem. Ti megmondanátok neki, vagy várnátok vele, hátha ez csak egy átmeneti állapot. (És ha az első, akkor hogyan?)