Sokat csalódtál emberekben, barátokban?
Komolyan mondom lassan ott vagyok, hogy kb saját anyám az, aki nem irigykedik rám.
Nem csináltam semmi extrát, elvégeztem egy épkézláb egyetemet, most van egy jól fizető állásom, ahol leginkább felügyeleti jelleggel dolgozom, tehát igazából én vagyok az, aki egész nap kóvályog, ha úgy van.
Mellette így elég sok időm marad, csináltam még egy diplomát, tudtam normális kapcsolatot kiépíteni egy lánnyal, aki azóta a feleségem meg már a gyermekeim anyja. Velük is sok időt tudok tölteni, olyan igazi családunk van. Volt idő az építkezésre is, na meg pénz is meg nem tagadom, hogy a kormány által adott családi intézkedésekkel is jól jártunk, mint például a CSOK vagy a OFT. Most meg oda jutottunk, hogy kb mindenki fúj ránk, a barátok is egyre távolabb vannak, minden bajuk van.
Szerintem nem én tehetek arról, hogy valaki nem jól választott szakmát, vagy épp egyáltalán nem is foglalkozott ezzel és most lassan 40 felé is csak teng-leng. Vagy épp ilyenek, hogy csináltam itthonra egy szaunát is, mert nem is olyan vészes, ha az ember utána olvas és látszott, hogy abból is csak az irigység van, közben megy 80 ezer forint a kályha, az anyag meg kb 50 ezer forint volt és csak egy fűrész meg egy csavarozógép kellett hozzá, hogy összerakjam. Nyilván nem lett egy nagyszám, de szemmel látható, hogy már az is nagy baj.
Természetesen a szokásos is megvan, tehát nem cigizek vagy iszok, persze ők igen, valaki elég jól benne van és akkor panaszkodik, hogy nincs pénze.
Közben meg ketten 100 ezret cigiznek el, plusz még vagy 30-40 ezer az ital.
Jah, nekünk nincs új autónk, mert azon spórolunk, másoknak van és akkor abból is csak a baj van, mert ugye egy szervíz nem olcsó meg a prémium alkatrészek stb.
válasza:Az emberek nagy többsége irigy, mert csak azt látja mennyi mindened van.
Sajnos azt nem látják, hogy ezért te mennyi mindent tettél.
válasza: válasza:Sajnos történt velem hasonló. Én külföldre mentem fiatalon a nagy semmivel, és nagy kínkeservesen felküzdöttem magamat egy jó állásba ami kb 4-5 évbe tellett. Az alatt az idő alatt gyárakban sínylődtem. Olyan helyeken laktam...! Szobát béreltem, lakótársaim volt hogy konkrét drogosok voltak (a másik szobákat bérelték), és egyáltalán nem segítettek abban hogy megszabaduljunk a rezidens egér, csótány vagy ágypoloska állománytól.
No, akik ezen idő alatt nem tartották velem a kapcsolatot, csak miután sikerült valamit elérnem, azt hiszik hogy nekem ott kolbászból volt a kerítés, hogy engem tárt karokkal vártak merthogy "úgy mentem oda hogy beszéltem már a nyelvet". Egy egykori nagyon közeli barátomat próbáltam egyszer bíztatni hogy tanuljon nyelvet ha már ő is külföldre költözött és totál kikelt magából hogy mert én könnyen beszélek, mert nekem milyen könnyű volt stb stb...
Szóval ezzel csak azt akarom mondani, hogy kívülről másnak néznek ki a dolgok. Lehet hogy ha tudnák hogy mennyit dolgoztál meg azokért a dolgokért amiket elérnél, kevésbé morognának.
Sajnos sokan azzal "takaróznak" hogy másoknak milyen könnyű meg milyen szerencsések, mert ezzel megnyugtatják magukat hogy nekik nem azért szar mert ők nem tettek semmit magukért hanem olyan okokból amikről ők nem tehetnek, csak azzal szar szembesülni!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!