Ha egyszer kialakul negatív vélemény az emberekben rólad, azon már nem változtatnak?

Ha beállítasz egy ültetett bmw-vel meg c.gózenével es kiszállsz a vercsaszi napszemcsiddel, megváltozik a véleményük hidd el.

Én gettonegyedben kaptam olcsón albit

En voltam a szerencsétlen magyar lány aki után köpködnek meg gúnyolnak

Ma haptákba állva köszönnek előre, meg nyaliznak..

Kivívtam a tiszteletet a gettonegyedben, en lettem a gettokirálynő🤣

Folyt

Szoval nyugi, az emberek és közvélemyény befolyásolható dolgok.

Sok évnek kell eltelnie és emberfüggő is.

10 évvel ezelőtt volt egy ember aki nagyon az aurámba mászott és többször próbáltam leépíteni, de nem vette a lapot, amikor durvábban léptem fel, még neki állt feljebb. Talán úgy 5 évig mindig ha megláttam, ideges lettem, ha nem vett észre, elfordultam és mentem a másik irányba, aztán valamivel utána kezdett enyhülni ez a rossz érzés. Most eltelt 10 év és már közömbös, ha meglátom semmit sem érzek, teljesen átlagos ember, de ehhez az is hozzájárult, hogy már ő sem tapadós.

Van pár hasonló ismersöm, akiknél kellett néhány év, hogy megint normálisan tudjak hozzájuk állni.

Van viszont ismerősöm aki olyan mint egy robot a memóriáját illetően. Ő ha egyszer valakit nem talált szimpatikusak azt akár 20 év után is fel tudja eleveníteni és ugyanúgy fog hozzá viszonyulni, mint az incidensnél. Ő nem is ad senkinek második esélyt, de tegyük hozzá ő egy tanár, aki felnőtteket tanít és mellette nagyon sok dolgot csinál, rengeteg embert megismer egy év alatt és könnyen szelektál, hogy egy stikli miatt ki az akit végérvényesen kitöröl az életéből és ki az akit megkedvelt az együtt töltött idő alatt és szívesen emlékszik rá vissza, szívesen dolgozik vele a későbbiekben újra.

Én átalban akkor ismerek meg tömegesen új embereket ha új munkahelyre kerülök, ami nagyon tág időközönként történik.

Író is vagyok, ezért meg szoktak hívni rendezvényekre, de ott is beszélgetek 3-4 emberrel és ezek is szakmai és egyszeri csevegések, elenyésző, hogy ebből a későbbiekben bármilyen mélyeb kapcsolat kialakuljon, tehát hiába vesz körbe rengeteg ember, nem bővül az ismerettségi köröm.

Talán ezért van a tanár ismerősöm és köztem ez az órisi különbség. Engem nem vesz körül ez a folyamatos újdonság, ezért az agyam nem veszi fel a védekező mechanizmust, nem kezd szelektálni, könnyebben feldolgozok egy atrocitást, könnyebben változnak az érzéseim, míg neki úgy évi 50+ új ismerettséggel nehéz lenne mindenki felé változtatni az érzelmeit. Őt ha bárki hátráltat szakmailag vagy érzelmileg azt kitörli az életéből és ha későb felbukkan, egyből emlékszik az incidensre és elutasítja, akár 20 év múlva is, hiszen neki a fő szempont, hogy ne kerüljön megint abba a rossz helyzetbe, amiben volt és nem hisz abban sem, hogy kutyából bármikor is szalonna lehetne.