Hány legjobb barátja lehet az embernek?

Ez furcsa kérdés.

Ha szimplàn csak "nyelvtanilag" közelítjük meg, akkor LEGjobb csak egy lehet, simán JÓ pedig akármennyi.

Én más szempontból is az egyre szavazok, bár gimiben hárman voltunk barátnők, és egyformán bírtam mindkettőjüket évekig, persze ma már elváltak útjaink.

Most felnőttként viszont egy legjobb barátnőm van, és valószínűleg nem is lesz több, hisz felnőttként sokkal nehezebben alakít ki az ember barátságokat, aki pedig csak sima barát, attól az évek alatt az eltérő életutak miatt inkább távolodni szoktam, nem közeledni, tehát egyre kisebb az esély, hogy felbukkan egy esélyes trónbitorló...

Ez így nem meghatározható szerintem.

Bár nem szorosan a kérdéshez tartozik, de én csalódtam "legjobbnak gondolt" baráti kapcsolatokban, például 6-8 év után hirtelen kapcsolat-megszakítása, a rólam szóló bizalmas dolgok másnak történő elárulásával. Miközben sok évig azt ecsetelte, milyen undorítóak az emberek, mert csak úgy tudnak baráti kapcsolatot megszakítani, ha a másikat elárulják.

Szerintem az egész kérdést el kell engedni egy bizonyos kor után, mert csak a csalódás meg a sértődés van belőle. Vagy tudomásul venni, hogy a legjobb barát mindenkinek mást jelent.

Én pl. 10 évig a legjobb barátomnak tartottam valakit. Tudom, hogy engem ő nem, ő egy gimis barátnőjét tartotta annak, de messze laktak, alig találkoztak, a mindennapokat az illető velem élte, és én is tudtam, hogy bármikor számíthatunk egymásra, feleslegesnek éreztem a szavakon lovagolni. De amikor közvetlenül hozzánk csapódott egy harmadik, azt már sokkal rosszabbul viseltem. Ez már a mi barátságunkat is meggyengítette, most már azt is nehezen mondom rá, hogy a barátnőm.

Van így is pár barátom, nem sok, nem rangsorolom őket, de nem is lenne értelme, mert egymást se nagyon ismerik.

Szerintem az életed során több is... az életben minden átmeneti, változol folyamatosan, más élethelyzetbe kerültök és mindig másokkal fogsz tudni azonosulni.

Pl.: Gimiben ugyanazokat élitek át, megvannak a közös témák, hasonló értékrend, aztán már nem feltétlenül. Ha az egyik barátod családot alapít sokkal inkább fog anyukákkal barátkozni a játszótéren, mert ők tudnak egymással azonosulni. Folyamatosan változol te is, ahogy mindenki. Már nem azok érdekelnek, amik 10 évvel ezelőtt, más lesz a prioritás.

Ebből adódóan szerintem az a legjobb ha megtanulsz önmagad legjobb barátjának lenni. (Ez nem egyenlő a magánnyal!)

Az emberi kapcsolatok nagyon érzékenyek, felesleges rájuk különböző jelzőket aggatni. A jelen a legnagyobb ajándék, élvezd a pillanatokat, aztán amikor lezárul egy fejezet van, hogy az út ketté válik. De így tudsz tanulni, fejlődni! A saját utadat kell járnod. Régen én is ragaszkodtam, konkrétan összetörtem ha valami véget ért. De megtanultam elengedni és nem ragaszkodni. Ami hozzád tartozik úgyis az életed része marad, nem kell görcsösen kapaszkodnod semmibe és senkibe. A változás az ami egyedül állandó és amint meglátod benne a lehetőséget, a pozitív oldalt boldog leszel!

És itt nagyon sokan írtak a csalódásaikról.. Azért mert valami véget ért nem azt jelenti, hogy abban az időszakban nem volt igazi! Mondom ezt úgy, hogy ahány legjobb barátnőm volt mindig másmerre sodort az élet. De akkor és ott feltétel nélkül szerettük és támogattuk egymást. Úgyhogy ezért sem célszerű rossz érzéseket táplálni a múltunkban szereplő emberek felé.. csak magunknak ártunk azzal, ha belülről emészt.

Kedves 7-es!

Ritka ebben a kategóriában az ilyen értelmes, józan válasz, amin még elgondolkodni is érdemes. Én személy szerint köszönöm!

6-s voltam.

A "leg" előtag egyértelművé teszi, hogy egyetlen egy.

Vagy megkülönbözteti az ember a barátait és van ilyen, vagy nem tesz így, - de akkor szó sem lehet arról, hogy a "leg" fokozatból több lehessen.

Bár a barátokat nem illik tárgyiasítani, de azok esetében oka van annak, ha valamelyiket "leg" előtaggal emelünk kiemelkedő szintre. Van legnagyobb, leghosszabb, legillatosabb - és hasonlók, - szemben a "legbarátabbal".

"Leg"jobb egy lehet, de nekem 2 van:)

Egy a gimiből, aki osztálytársam volt. A másik pedig az első munkahelyünkről, ő iskolatársam volt, de más osztályba jártunk.

25 éve tart mindkettő.