Mit tegyek ezzel a régi barátsággal? (Hosszú)

Ezen az oldalon előre le kell szögezni, hogy 100%-ig őszinte vagyok. Egy anonim oldalon minek hazudnék? Már előre bánom, hogy tippeket kérek... 😅

Az akkori páromnak az unokatestvérével nem is tudom megfogalmazni milyen volt a kapcsolatunk. Egy sima jó kapcsolat volt, de visszagondolva egy oldalú barátság volt az ő részéről és én nem tettem bele kb. semmit. Nekem soha nem voltak barátaim és akkoriban ő rá tekintettem a legjobb barátomként, de ezt titkoltam, nem mutattam ki, azt hittem a kedves srácnak csak úgy vagyok, mert unatkozott.

2 éven keresztül nem kérdeztem meg soha, hogy hogy van (nem így nevelkedtem)... mindíg eljött hozzám abban 2 évben, hogy varázs cigit szívjunk amibe persze bele se tettem, de sokszor mondta, hogy hagyjuk...elvitt ide-oda kocsival még szép helyekre is. Nem engedte azt se, hogy tegyek a benzinbe...

Mindíg jól éreztük magunkat egy csomó zenét hallgatunk...imádom az ízlését, az összes zenéje el van mentve nekem egy listán.

Tudtam, hogy egyszer elveszítem őt ezért nem adtam bele mindent.

Aztán egy nap csak simán leléptem az akkori páromtól a 3 éves kapcsolatot magam mögött hagyva és a kedves srácot, mert tönkre ment a párkapcsolat.

De előtte én még ráírtam valakire aki a kedves srácnak a haverja volt....NAGYON ciki tudom.

Soha nem írtam rá senkire ő előtte sem utána komolyan mondom.

Végül az a b*zi szét mutogatta az üzenetet amit írtam neki.... amúgy nem is tudom mit ettem rajta.

Meg nem is tudom, hogy a kedves srácot ez érdekli-e vagy nem, végülis soha semmi nem volt köztünk.

Úgy élem az életem, hogy aki nem mer az nem nyer. Az élet arra való, hogy mindent kipróbáljunk.

Tudtam, hogy bánni fogom, ha nem teszek egy próbát és úgy voltam vele, hogy vállallom a következményeket...csak nem gondoltam bele, hogy vajon másoknak mi lesz a véleménye erről.

Aztán a kedves srác csaja kb. 1 évre rá 2019-ben amikor az új kapcsolatomban voltam már...csak úgy rám írt, hogy köszöni, hogy kiléptem az életükből és sok gonosz dolgot mondott. Persze vissza vágtam, de vicces volt. Rájött az ötperc...

De amúgy én nem ártottam senkinek.... Mindíg kedves vagyok és a kedvére teszek mindenkinek.

Azóta a kedves srácéknak babájuk született, meg sem látogattam őket akkoriban, mert nem mertem. Azóta is nagyon sokszor hallgatom a zenéket amiket mutatott és sokszor sírok közben. De nem féltékenységből vagy ilyesmi, csak hiányzik ez a baráti kapcsolat. Ma már 100% hogy másképp csinálnám.

2017 óta nem beszéltem vele.

És azóta félek ráírni erre a kedves srácra (de inkább felhívnám)...nagyon szégyellem magam.

Mindíg csak fantáziáltam róla, hogy hogyan tudnék neki kedveskedni, de soha nem tettem meg a félelem és a bűntudat miatt. Nem tudtam soha hogyan érintené.

Fiatal voltam és hülye. Nem tudtam kifejezni, hogy mennyire boldog voltam, hogy ő ott volt nekem. Bocsánatot szeretnék kérni tőle, hogy egy nyomorult voltam és sokmindent szqrul csináltam és egy nap visszafizetek neki mindent. Semmit nem bánok jobban az életemben és ez a legnagyobb hiba amit valaha csak tehettem.

Nem figyeltem arra az emberre aki törődött velem és időt szánt rám. Azóta is ő volt az első és az utolsó ilyen ember az életemben. Nem akarok úgy élni tovább, hogy amikor ő eszembe jut akkor ennyire rosszul érezzem magam.

Lehet, hogy csak azt gondolná, hogy csak magam miatt önzőségből venném fel vele a kapcsolatot, hogy nekem jobb legyen, hogy jobban érezzem magam. És mi lenne utána? Már soha nem lesz ugyanolyan! De legalább magamon könnyítek. Úgy érzem ez az egész csak egy zsákutca. És már semmit sem számít az egész.

Azoknak akik nem tudnak semmi normálisat írni, vagy "hol a kérdés"... üzenem: Legalább életemben először kiírhattam magamból azt ami a világon a legjobban bánt.