Néhány száz forintos "tartozásokat" vissza szoktatok kérni?

Egy jóbarátommal sokszor fordul elő, hogy nincs nála készpénz és az kellene, vagy úgyis én állok a sorban, vegyek már neki egy ezt-azt a boltban, majd megadja, vagy közös kiüléshez amit én vettem annak a kétharmada közös, amit ő, annak a 10%-a, és akkor "mindketten ezer valamennyit fizettünk, nem kell utólag osztozkodni nem?" Ilyenekből havi egy-kettő előfordul, aztán elfelejtődik. Nyilván nem emiatt halok éhen, összeveszni azért nem fogok, de valamiért mégis zavar a dolog. Nekem biztos, hogy első lenne visszaadni ilyen kisebb összegeket is. Néha szólok, hogy "figyi, légyszi azt a múltkorit vissza tudod adni?" És akkor a válasz az, hogy "jaaj persze persze igen, csak nem most, mert előbb ez-az-amaz van." Volt már, hogy viccesen arra hivatkozott, hogy mit nekem az a pénz, amikor éppen egy jól fizető munkát vállaltam el a napokban. Nekem ez kicsit kellemetlen.

Veletek volt ilyen? Hogyan kezelitek? Hogy lehet ezt szóba hozni, hogy ne én legyek a fillérbszó?

Egyébként ezen kívül nagyon jó a kapcsolat, jól működő a barátság, a pénzt leszámítva minden egyéb területen kölcsönös az, amit beleteszünk.