Mit kezdtél abban az időszakban, amikor a barátaidnak volt párkapcsolata, neked nem, és hátrébb került a veled való kapcsolattartás?

Átéltem, átélem.

Három éve lett kapcsolata a legjobb barátomnak.Sok zűr volt benne,de még tart.

Nos,ez alatt a három éve alatt,ha tizenötször találkoztunk,alkalmanként egy- másfél órára,akkor még túlzok is.Sajnos aláveti magát a párja igényeinek,ezért tart itt.

Más barátom nincs.Így azóta magam járok mindenhová,nem volt jó,de megszoktam. Erővel nem akarnék találkozni vele,az nem a műfajom.

Összehaverkodtam a barátom párjával. De amúgy halál komolyan.

Biztos vannak esetek amikor ez nem jön össze, de az én esetemben mindenkinek jó volt, mert a mi kapcsolatunk megmaradt, és a barátnőjének, akinek egyébként nem volt túl sok barátja, lett egy közeli ismerőse. Arról nem is beszélve, hogy mivel a barátnőjével elég sok a közös tulajdonságunk és az érdeklődési körünk is hasonló, egy csomó mindent tudunk csinálni ketten, amire a baratom nem bólint rá szívesen.

8 vagyok és ezt egy másik helyre írtam, de így gondolom:

Minden ember más és más lesz neki fontos. Az én életemben is jöttek-mentek a barátok. Az iskola alatt is voltak barátnőim, aztán vége lett az iskolának és rá pár év múlva a barátságoknak is, de van olyan, aki megmaradt azóta is. 30-hoz közeledve, van aki férjhez ment, de ugyanúgy maradt a barátnőm és nem tört meg a barátság. Mással pedig pont emiatt igen vagy is gondolom nem emiatt, de ennyi volt a barátságunkban. Ha mindketten akarjuk a barátságot, akkor jöhet bármi, de ha nem akkor vége. A családalapítás sokat változtat, nem lesz annyi idő, sok a munka, sok az otthoni feladat és foglalkozni kell mással is. Én még is úgy gondolom, hogy aki valóban akarja a barátságot kölcsönösen, az helyet talál nekem az életében és én is neki.

Szerintem mindenképpen beszéld meg a barátaiddal, hogy neked ez nem jó így és attól függően dönts a továbbiakról.