Azt érzem, hogy lenéznek engem az "haverjaim", mit tegyek?

Onnan jön az egész, hogy általánosba nem voltam okos, nem is nagyon érdekelt sok minden, inkább csak játszottam. Plusz beszédhibám is volt (ami mindig van, selypítés), őszintén pontosan nem emlékszek részletekre, de az egyik "haverommal" játszottunk Honfoglalót, és elég alap kérdésekre nem tudtam a választ, és ő meg mondta, hogy nem baj. Meg az egyik lány haveromnak is mondtam néha hülyeséget, bár az pár éve volt, ilyen 1-2-os lehettem a középiskolába, ahol járok, de ez is hatással lehetett arra, hogy lenéz. Az általános osztálytársaimmal csináltunk egy csoportot, és akartam velük találkozót, de nem akartak mert úgy gondolták nem tudtak volna már beszélgetni velünk témákról, ezért megszakítottam a kapcsolatot mert nem láttam értelmét. A lány haverom bent maradt, és nyilván bennem van az, hogy kibeszél, bár ritkán látom, illetve beszélgetek vele.

Az egyik angol dolgozatról beszéltünk a haverommal, és mondtam, hogy az osztálytársaimat rávezette a tanár mit kell csinálni az egyik feladatnál, mert megvolt adva válasz, és ki kellett találni a kérdést.

Kérdezte utána tőlem, hogy neked segített? Mondtam nem... Nekem ez gyanúsnak érződött, ártatlan kérdés volt, de úgy éreztem volt valami mögötte.

Azt nem mondtam még, hogy a lány haveromnál meg a két srácnál öregebb vagyok.

Őszintén tudom, hogy nem vagyok okos gyerek, de attól még nyilván rosszul esik, ha érződik, hogy valaki lenéz. Bár egyik srác alsóbb évfolyamos, és mivel lecsesztek még akkor, hogy kisebbekkel lógok, bennem maradt, és nem nagyon beszéltem vele, bár amúgy se beszélünk sokat, csak a suliról meg a tesójáról, hogy mit csinál mert a volt osztálytársam, és gondolom érdeklődök felőle. Amikor max vége a nyárnak, vagy hosszabb szünet van, beszélünk ki mit csinált, de szerintem ez norma. Valójában szóltam neki, hogy nem vagyok reggel beszélős kedvemben, és utána meg nélkülem sétált suliba.