Miért van az, hogy a másik fél jól érzi magát a társaságodban, míg ez fordítva nem igaz? (pedig hasonló az érdeklődési kör, tehát van közös pont....)

Nem csak a hasonló érdeklődési körön múlik ez. Nekem van egy ismerősöm, vele sok dolog van, amit mindketten szeretünk, de én nagyon nem tudom őt elviselni egyes tulajdonságai miatt. Simán lehet valaki nem szimpi számodra, akivel közben hasonló dolgokat szerettek.

Fú én is mindig így érzek. Sokan hívnak, mondják is hogy bírnak. Meg látom is, csak sokszor nem értem. Nekem tökre bolond, meg unalmas a legtöbb ismerősöm. Nem értem. Nekem nincs olyan, akivel felhőtlenül jól érezném magam.

A közös téma önmagában kevés ahhoz, hogy a két fél ténylegesen jóban legyen egymással. Ha a köztük lévő dinamika nem teljesen megfelelő, vagy a személyiségük merőben eltér egymástól, máris nehezebb az egész.

Neki szimpi vagy, neked ő nem. Ennyi.

Más agyi-gondolkodásbeli tényezők miatt, és a biokémiai összetevők is máshogyan tevődnek össze az embereknél.

Lehet, hogy szeret beszélni, és folyamatosan ő beszél, te szóhoz sem jutsz. Nálam ez volt a helyzet és leépítettem ezt a barátságot.