Hogyan tudnék kialakult baráti kör nélkül ilyen jellegű közösséget teremteni magamnak?

Egyetemista gólya vagyok, és mivel gimiben nem volt sok barátom (és az a kevés aki volt sem volt nagyon közeli) ezért az egyetemtől vártam egy "új kezdetet". Viszont úgy érzem hogy ez nem igazán jött össze és az igazat megvallva elég fáradt vagyok.

Egészen kis korom óta vágyom egy ilyen közösségre, de mivel kis faluban nőttem fel, nem volt sok ember és ott nagyon kitűntem mint fekete bárány. Az évek során persze mindig próbálkoztam, ha kellett online (és ott vannak is közelebbi barátaim akiket évek óta ismerek) viszont nagyon sok kudarcba fulladt.

Most egyetemistaként felkerültem Budapestre ahol rengeteg ember van, rengeteg lehetőség és mégse tudtam még egy közeli baráti közösséget kialakítani.

Nem vagyok senkivel se rosszban, órákra mindig vannak haverok akik mellé odaülhetek, elmehetek kajálni stb viszont nagyon ritkán van az hogy egyetemen kívül lógunk ami nekem vagyon hiányzik. Mikor beszélgetünk sokszor fel is jön hogy éppen ki mit csinál az aheti dnd-ben, vagy hogy hova mentek a hétvégén, én persze ilyenkor sárgulok az irigységtől, viszont természetesen örülök a boldogságuknak.

Az egyetlen ember aki aktívan keresi a társaságomat és kezdeményezi közös programokat az a párom, viszont neki sokkal jobban kiépült baráti köre van mint nekem.

Tudom, járjak közösségbe, kezdeményezzek, kezdjek új hobbikat.

Ezeket mind meg is teszem (az új hobbikon kívül) viszont nem igazán érzem hogy haladnék valahova.

Vannak jobb utak a barátkozásra? Hagyjam egy kicsit az egészet, vagy akár feladtam teljesen? Velem van tényleg valami hatalmas meg-nem-bocsájtható gond? Valaki volt már hasonló helyzetben, és ha igen nektek mi segített a sokszor közel elviselhetetlen magány leküzdésében?