Mennyire jellemző az, hogy miután valaki kikerül a középiskolából, az ottani baráti kör rövid időn belül elkopik, ha nem egy úton mennek tovább?
Szerintem általános, de gyakorlatban is kíváncsi vagyok mások véleményére, kinek hogy maradtak meg azok a barátok. Illetve egyetemen vagy munkahelyen mennyire sikerült hasonló szintű kapcsolatokat kialakítani?
Nálam például az a probléma, hogy a munkahelyemen(kis cég, néhány fővel) az összes munkatársam már 40 felett van, én meg még csak 30 leszek egyszer, és így nem igazán tudok mit kezdeni velük, holott az életem nagy részét mégis ott töltöm, szabadidőmre meg nem tudok annyi időt szánni, hogy mélyebb kapcsolatokat kialakítsak. Így viszont akkor hol próbálkozzak?
24 éves lány vagyok.
A középiskolában 5-en alkottunk egy baráti társaságot, plusz néha csapódott 1-1 ember hozzánk.
Őszintén bevallom, és sosem voltam ilyen "csajos-barátnős" ember, jó volt hogy ott vannak napközben, meg szerettem is őket, de suli után sosem talalkoztam velük, max születésnapkor mentem át. De ennyi.
Miután vége lett a sulinak, mindenki más felé ment. Én az egyikkel beszélgettem 1-2 évig de csak messengeren, havonta kb 2-szer. Meg 1-1-szer a töbiekkel. De aztán ennyi. Nekem egyáltalán nem volt igényem arra hogy tartsam velük a kapcsolatot, nem érdekeltek egyáltalán. Nyáron volt osztálytalálkozó, arra sem mentem el.
Több mint 4 éve van állandó munkahelyem, vannak velem egykorúak is, de a többiek 40-50 évesek. Mindenkivel nagyon jól kijövök, az egyik 54 éves nő az egyik legjobb "barátnőm" odabenn. Szerintem a kor egyáltalán nem számít.
Az én baráti köröm is elkopott középsuliból, de általános suliból megmaradt, máig hetente találkozunk.
Szerintem ha eléggé egy hullámhosszon vagytok, fenn lehet tartani.
Onnantól, hogy végeztünk talán nem is beszéltem többé senkivel.
Akik barátnőim azok ovi óta azok
3. új emberek megismerésénél valóban ez a nehéz. szinte senki nem szeretne energiát belefektetni ebbe, főleg ha egyébként nincs is rá szüksége. vannak az ilyen automatikusan generálódó baráti körök, ami ugye suli, munkahelyen értendő, mert itt magától is, kényszeresen kialakul, mert napi szinten van egy közös pont, és ha ott sikerül eltalálni valakivel a közös hangot, akkor már működik is. de ha nem köt össze semmi két embert, akkor hiába jönnének ki jól, nincsenek "összezárva", és ezt saját erőből kéne pótolni, ami a legtöbbeknek fáradtságos munka és inkább feladja. én ezt látom, olyanoknál is, akik amúgy igényelnék a barátságot, mert nem sok ember van körülöttük. egyszerűen egy idő után megunják és nem tesznek bele energiát.
nagy valószínűséggel ezért kopnak el a sulis ismertségek is. nekem ahányan külföldön élnek, mind azt mondta, hogy az összes itthon ismerősük eltűnt egy idő után, nem keresték egymást, messze voltak és ennyi. én maradtam, mert én ha úgy érzem, felültem többek miatt is a vonatra/repülőre és havonta-2 havonta meglátogattam őket meg érdeklődtem irántuk...csak ez a covid alatt elég szépen elmaradozott, az angliai ismerősökkel meg a mai napig el van lehetetlenítve szinte a dolog...és látványosan épült le közöttünk is a dolog.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!