Jogos, ha azért nem akarok barátkozni valakivel, mert állandóan azzal henceg, hogy mennyit keres? Én meg kiskeresetűként frusztrálva érzem magam tőle.

Nemrég elég csúnyán öszevesztünk, elküldtem melegebb éghajlatra.

Elismerem, hogy egy lúzer vagyok és elcsesztem az életem, de nem tudom miért kell állandóan az orrom alá dörgölni ezt.

Próbálok tenni azért, hogy jobb legyen, keresek jobban fizető munkát, ősszel elkezdtem egy egyetemi képzést levelező tagozaton, hogy azzal jobb legyen.

De, hogy őszinte legyek, nem is a “barátságát” hiányolom, hanem az zavar, hogy megalázott és fölé akarok kerülni a társadalmi ranglétrán