Miért erről szólnak az emberi kapcsolataim állandóan?

Megismerek valakit mondjuk munkahelyen, egyetemen, néha beszélünk keveset amikor nagy ritkán összefutunk ott de ennyi. Össze is leginkább csak azért futunk, mert kicsit görcsösen próbálom megtalálni őket, egyébként ennyit se látnám őket. Túl keveset kapok belőlük valahogy. Jó lenne többet együtt lenni és beszélgetni. Miért lehet ez mindig? Így nehéz összebarátkozni emberekkel. Többnyire inkább azokkal vagyok összezárva akikkel rosszban vagyok. Akikkel jóban őket alig látom, szinte hajkurásznom kell őket a munkahelyen, régebben még az egyetemen, hogy legalább pár percre lássam őket. Mit rontok el?