Jégpályán hogy lehet barátkozni?

Inkább a büfében, dohányzóban lehet barátkozni. Vagy, ha pl. valaki kiáll pihenni, akkor odamehetsz, megkérdezheted, hogy érzi magát, stb. De ezt nem lehet tanulni, ennek zsigerből kell jönnie.

Én nem szoktam kezdeményezni, ezért hálás vagyok, ha a másik megteszi. Volt már, aki uszodában a sáv végén váltott velem pár szót, majd a következő alkalommal, amikor együtt álltunk meg pihenni, megkérdezte, mikor tervezek végezni és van-e kedvem utána a büfében inni egy kávét. Túrázás közben rendszeresen meg szoktak találni, hogy merre megyek tovább, általában kiderül, hogy másfelé (eleve más utat terveztünk, vagy pl. ők már befejeznek mindjárt egy 20 km-s túrát, míg én a naplementében az első kilométereit rovom a tervezett éjszakai túrámnak), olyankor elérhetőséget cserélünk, lett így pár túratársam. Vagy pl. városi futókörnél tök szimpatikus volt, hogy a "mikor vágzel? Mert ha gondolod, megvárlak, és megihatnánk utána valamit"-ben benne volt az, hogy "ha gondolod", és olyan hangsúllyal mondta az illető, hogy éreztem, hogy ha nemet mondok, azt se bánta volna, tényleg, csak ha én is úgy szeretném.

Ezekben mind az a közös, hogy egyikük sem feszült rá a témára, az nagyon érződik, ha valaki kétségbeesett. A másik, hogy mindig akkor szólítottak meg, ha épp megálltam pihenni, vagy fotózni, vagy ilyesmi. Nem kreáltak mindenféle helyzetet, nem löktek fel, hogy felsegíthessenek utána, nem agyalták túl a dolgokat :D