Miért nem tudok senkivel barátkozni?
Sziasztok. Van egy nagy problémám: senkivel se tudok barátkozni. Ahogy visszagondolok, kb olyan 10 éves koromig voltak barátaim, sőt, nem is egy. Ráadásul "kapcsolatokból" sem volt hiány, kisiskolás koromban nagyon népszerű voltam. De később, már egy jó ideje egyszerűen nem tudok mit kezdeni magammal, senkivel sem tudok beszélgetni egy jót, ha valamit ki is tudok nyögni nagy nehezen, hogy bekapcsódjak a társalgásba, csak vagy leszólják, mert baromság vagy pedig észre se veszik. Abszolút nem érdeklem az embereket, magányos vagyok, nincs egy barátom se. Nem szoktam sehova járni, mert egyedül hova menjek, szégyellem, arra pedig várhatok, hogy más hívjon el. Félek kezdeményezni, mert látom, hogy az ismerőseimnek milyen könnyen megy, nekik minden kapcsolatuk úgy alakul ki, hogy náluk kezdeményeznek, nem ők másnál. 17 éves vagyok, se barátaim, se kapcsolataim, se pasim, senki, akinek egy 17 éves életében kéne lennie. Egyszerűen nem jön, hogy bárhova is elmenjek, egy ismerősöm mindig hív, viszont megtapasztaltam, hogy hiába megyek, mivel a kutya se veszi észre, ha ott vagyok. Mintha el lennél átkozva, hogy ez a büntetésem vagy már nem is tudom mit mondhatnék. Láthatatlan vagyok az emberek számára, és nem tudom, hogy mi ennek az oka, és hogy főként mit tudnék tenni ellene. Mert már kezd betelni a pohár, nem értem, mivel érdemeltem ki ezt, és mikor lesz ennek vége. Én miért nem lehetek boldog?
Nagyon köszönöm annak, aki végig olvasta, és előre köszönöm a hasznos válaszokat. Ne haragudjatok, hogy hosszúra és keszekuszára sikeredett.
válasza:Ezek szerint mégis hív valaki, de te nem értékeled.
Amúgy lehet, hogy szimplán szorongsz, és ezen kéne csak túljutnod, egy negatív énkép alakult ki magadról.
Szerintem segít, ha sokat sportolsz, kirándulsz... Nem is az a cél, hogy kigyúrt... legyél, de azért mégis energikusabb leszel más kisugárzással.
válasza:Szia, sajnálom!
Mi változott meg tíz éves korodban?
Ha amit leírtál elmondaná neked egy barátnőd, akit szeretsz és sokra tartasz, mit mondanál neki, mihez kezdjen?
Azt mondja a tudomány, hogy a sport javítja a szociális készségeket is, nemrég olvastam. Kezdj el valami sportot, ha mást nem futni egy héten egyszer.
Azt ne hidd azért, hogy csak te vagy egyedül ilyen problémával, más is küzd, másrészt, amit látsz a környezetedben, azok a könnyű sikerek sem biztos hogy olyan igazi sikerek, szóval e miatt ne bántsd magad.
S ne ess kétségbe, az nem segít neked. Én borzalmasan éreztem magad a te korodban, sőt még évekig.
Ha tudsz, menj el tanfolyamokra, ha régóta vágysz hárfázni tanulni, vagy agyagozni, vágj bele, ott új emberekkel találkozol és új dolgokkal is.
Valami kiránduló társaság is lehet, hogy van a környékeden. Csatlakozz! Ha vallásos vagy, akkor keress egy olyan közösséget.
Az új emberek mindig inspirálóak. A régieket, akiket nem érdekelsz, meg hagyd a fenébe! Lehet, hogy pont kifinomultabb lettél, mint ők, ezért nem tudnak veled mit kezdeni.
S ne csak ez legyen a fejedben egész nap. OK, a szociális része az életednek most nem túl jó, de a többi részével is foglalkozz, napi x órát foglalkozhatsz a társasági / párkapcsolati dolgaiddal, de ne csak ez legyen. Ápold azért a céljaidat is! Mi lesz veled, mit tudsz ma tenni, hogy ez a célod egyszer majd valósággá váljon.
Vannak női csoportok is, meg önismereti csoportok, ha van lehetőséged menj el ilyenbe.
Ha ráérsz napközben, sétálj három órát naponta, hogy süssön a nap, ez serkenti az agy egyik örömhormonjának termelődését.
50f
válasza:Én is hasonlóan vagyok, bár engem egy ember sem hív soha. 12-3 évesen még egész délután az utcán voltunk a haverokkal, most meg suli után csak fekszek itthon. Nagyon nem találom a közös hangot az emberekkel, és ők is csak ignorálnak:/
18F
válasza:Egyébként akit nem hívnak, ő maga is megpróbálhat valaminek a közepe lenni. Pl. ma nagyon futnak fel a társasjátékok. Meg lehet próbálni megkérdezni néhány volt barátot barátnőt, hogy nincs-e kedvük összejárni társasozni. Én pl. imádom a Pandemic-et (az alapjátékot), de vicces a Dixit, Chachapoya, Holtak tele, Hét csoda is. Stb.
Vagy alapítani egy kiránduló klubot, kitalálsz egy célpontot, aztán megkérdezed a haverokat/haverlányokat, hogy nincs-e kedvük egyik hétvégén arra menni. Hátha sikerül...
Vagy elkezdeni toborozni a közeli erdőben egy szemétszedési akcióra, vagy foci klubhoz embereket...
Az emberek szeretik az aktív embereket, az ilyesmi növeli a népszerűségedet...
2# voltam.
válasza:Sziasztok!
Nekem 29 évesen ugyanez a probléma, szórul szóra (szinte).
Vannak próbálkozásaim, de alapvetően azt sem tudom hogy hogyan lehet "barátkozni", hogyan működik, alakul egy ilyen kapcsolat.
Semmit nem értek az egészből, csak igényem van rá, de valahogy ez nekem sosem ment... általános felső tagozatban ez a részem "elsorvadt", vagy valami.
Most meg azért munkahelyen már eléggé....nehéz..
Szóval ha valamelyik ötlet bejön, vagy esetleg valakinek van tanácsa...
Szia!
Kb a par evvel ezelotti enemet irtad le, en is ugyanilyen helyzetben , ez mostmar szerencsere valtozott, leirom az en esetemet, hatha segit egy kicsit.
Kiskoromban nekem is rengeteg baratom volt, mivel a szomszedunkban lako lany nepszeru vokt, es o volt a legjobb baratnom, igy automatikusan en is 'menonek' szamitottam. Ez egeszen 5. Osztalyig tartott. Ekkor nagyon csunyan osszevesztunk, viszont ra par hettel meg tudtuk beszelni a dolgokat, igy nem nagy haragban valtunk el, es meg mai napig beszelunk neha, de mar nem vagyunk olyan puszi pajtasok. Ekkor kb az osszes baratommal leepult a kapcsolatom, elegge befordultam, es eleg antiszocialis lettem. Ez egeszen 8. Osztalyig tartott, en is ugyan ugy voltam vele, mint amit te leirtal. Majd interneten keresztul megismertem valakit, aki egy nagyon baratsagos, baratkozos nyitott ember, akivel nagyon hasonlo az erdeklodesi korunk, csak o sokkal nyitottabb volt. Megismerkedtunk, nagyon joba lettunk( mostmar o a legjobb baratom). O nagyon hamar elengedte a dolgokat, viszont en rengeteget gorcsoltem mindenen, de megtanitotta h semmi ertelme. Aztan egyre jobban megismertem, es mehismertem az o haverjait is. Ekkor mar nem gorcsoltem ra semmire, nyitottabb voltam az emberek fele. Majd aztan elkezdtem kezilabdazni, megismertem a csapotot. Ekkor meg kicsit tartottam az emberektol es nem tudtam meg 100%ban, hogy is kell vadidegenekkel baratkozni. Bekerultem egy tok jo csapatba, ahol mindenki vegtelen kedves volt, es elkezdtek velem beszelgetni. Egyre jobban megszerettem oket, egyre tobb emberrel beszeltem/ talalkoztam es mar en is tudtam beszelgetest kezdemenyezni. Ido kozbe bekerultem kozepiskolaba( oda jar a legjobbbaratom ks) es ott mar gond nelkul tudtam beszelni az emberekkel.
Szoval szerintem eloszor keress valakit, akar interneten aki kicsit ki tud ebbol zokkenteni. Vagy kezd el valami ,vagy esetleg keress fb-n az erdeklodesikorodnek megfelelo csoportot, es baratkozz ott
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!