Valóban igaz, hogy óvakodni kell a külföldön élő többi magyartól? Sajnos nekem voltak rossz tapasztalataim. (hasonlattal élek)
Én úgy tudnám megfogalmazni, hogy a külföldön élő magyarokkal történő barátság számomra olyan, mint amikor egy fogaskerék elkezdi behúzni a ruhádat.
Folyamatosan húz, fájdalmat okoz, de engedni már nem enged. Amit bedarált az már ott marad benne és ki tudja később mi lesz a sorsa.
Ennek ellenére a nem enged. Már fogja a ruhádat, már félig benne vagy, nincs nagyon kiút.
Ha levágod ezt a darab ruhát (például letiltod az illetőt) akkor is veszítesz mert már berágta a részed és ki tudja hova jut majd ez a darab, ha meg engeded, hogy húzzon a gép (megpróbálsz valahogy mégis jóban lenni vele), akkor is, mert idővel csak még szorosabb lesz a húzás és tényleg kínlódás lesz elvágni és talán már nem csak a ruhádból veszítesz de a bőrödbe is belemarhat a gép. Kiút ebből már nincs nagyon.
Annyi a megoldás, hogy elkerülöd a gépet. A közelébe sem mész. (tehát a külföldi "segítőkész" magyarokat)
Nyilván ez a ruha a hasonlatban te személyes dolgaid, információk amik körbemehetnek, eltorzulhatnak, ellened fordíthatóak bármelyik pillanatban. Lehet akár egy jó munka ahova hirtelen mindenki jelentkezni akar a helyedre. Lehet bármi. Lehet egy információ, de az is, hogy az illető mivel már szóba állt veled, elmondhatja hogy ismer, innen meg megnyílik a lehetősége a hazugságokra és az extrém információtorzításra is. Ha kiadtál bármit már behúzta a gépszíj. Ott marad benne.
És általában nem enged. Sosem kapod vissza, nem, hogy tiszta nem lesz az a darab ruha, de teljesen megrongálódik a letépett részek hiányától.
Majd talán később egy kutyarongyként eléd dobják, hogy tessék itt van, vigyed.
Ha valaki egyetért ezzel akkor írjátok le. Remélem nem csak én érzem/tapasztaltam így.
____________
Hogy leírjam ezt érthetően is, sok emberben megbíztam, barátkoztam, barátság szinte sosem lett belőle, de az érdekektől függően folyamatosan tapostak lefelé, hogy én ne tudjak azokban a körökben érvényesülni amikben ők kényelmesen benne vannak már ott. Ha olyan pozicióban voltam, hogy nem tehették meg, hogy eltaposnak akkor inkább közelebb húztak, hogy még többet tudjanak tépni belőlem. Volt, hogy pénzzel is lehúztak. Olyan embereket ajánlottak be, akiknél rosszabb nem is lett volna az adott dolog elintézésére. Amikor meg egy számomra tényleg szimpatikus ember jelent meg az új helyen, azonnal beriogatták, hogy velem szóba ne álljon mert velem nem szabad. Nyilván azért mert túl sokat tudtam a mocskos dolgaikról és azért is mert nem volt elég befolyásom.
Sajnos visszatérve a hasonlathoz ez már jóvátehetetlen dolog, beette a gép egy részemet, ott tépik a kutyák, és csak idő kérdése mikor fordítják ellenem. Én így éltem meg.
Ezzel szemben viszont a helyiek nem ennyire jól szervezettek. Nincsen minden gazfickó és lehúzós így kartellban összekötve és nem szerveznek be piramisjátékszerűen új embereket. Ott természetesek és egymástól függetlenek az emberi kapcsolatok. Ha valaki valamit megtud nem fog róla azonnal mindenki tudni.
Más is tapasztalt ilyet külföldön?
válasza:
válasza:Én az engem körbevevő embereket nem népcsoportok alapján szegmentálom hanem közös érdeklődés és intelligencia alapján. Statisztikus PhD végzettséggel költöztem Kanadába, nekem az égvilágon semmi bajom nincs a magyarokkal de ez fordítva is igaz, attól hogy valaki magyar származású nem lesz a barátom. Találkoztam Kanadában egy magyar csávóval aki takarítóként dolgozott és egyből elkezdett brahizni velem pedig semmi közös témánk nem volt azon kívül hogy Magyarországról származunk.
Mivel jó eséllyel Magyarországon sem találom meg a közös hangsúlyt egy 8 általános végzettségű egyénnel ezért külföldön sem fogom, szépen leépítettem őt. Egyszerűen nem azért mert magyar, ugyanis engem a legkevésbé sem érdekel hogy egy ember magyar, cigány, néger, kínai, amerikai vagy afghán hanem mert teljesen más az érdeklődési körünk. Nekem a feleségem is echte kanadai állampolgár és azóta én is megkaptam a kanadai állampolgárságot, de ugyanúgy nem fogok minden kanadai emberrel barátkozni csak azért mert kanadai.
Vagy idejön esetleg egy munkaközvetítővel, vagy esetleg egyenesen bezsarolva a befogadóját és amikor már elfogy minden pénze és nem talál munkát, akkor beszél minden "jó ismerősével" hogy vajon hogyan lehetne pénzt keresni.
Tapasztalataim szerint ilyenkor jön az a húzzuk le az ide repülő madarakat, "ajánlj be" meg kölcsön kér, meg kiközvetít mást de nem fizeti ki jellegű történetek. A másik kategória az olyan seggfejek akiket senki sem tudott magyarországon elviselni ezért kimennek és ott összeállnak a többi seggfejjel, vagy esetleg a normálisakkal elkezdenek kötekedni, de amikor egy újjal beszélnek, úgy hozzák ki magukat a helyzetből, hogy kizárólag ők a megbízhatóak mindenki mástól óvakodni kell.
Nos ha egy ilyen pozíciót kellő munkával és hálózatépítéssel meg tudnak erősíteni akkor kialakul egy helyi klikk, akik gyűjtik az erőforrásokat ami hirtelen elkezd a jók ellen harcolni. Több ilyen klikk is kialakulhat és annyi jön le az egészből kívülről, hogy több banda, meg különböző emberek köpnek fújnak egymásra és áramlanak a közösségben a mindenféle egzotikus lehuzogatós beajánlós ügynökök. Hát én ezt láttam. Pusztulat. A normális emberek meg lezárják a zsilipeket és senkivel sem állnak szóba. Veled sem.
válasza:Akik olyan indíttatásból mennek ki külföldre mert Magyarországon éhendöglenek azok kint is selejtek maradnak.
Akikbe pedig szorult egy kis intelligencia semmi szüksége munkaközvetítőkre hanem fel tudja mérni a gazdasági helyzetet, rendelkezik önerővel és nyelvismerettel és az ilyen tud érvényesülni külföldön is.
Elnézve az "Ausztriai munkák" és hasonló fb csoportokat a külföldi munkavállalók 90%-a abszolút analfabéta, nem csak németül nem tudnak hanem magyarul képtelenek egy értelmes tőmondatot összerakni helyesírási hiba nélkül. Az ilyen pusztulat emberek ha német állampolgárnak születnek ugyanúgy éhenpusztulnának mert egyszerűen életképtelenek.
Ilyeneket egyértelműen ki kell kerülni mert a lehúzáson kívül máshoz nem értenek. Viszont ha van piacképes szakmád, nyelvismereted, tiszteled az adott ország kultúráját, akkor simán be tudsz illeszkedni a helyi közösségbe és teljes értékű tagjává válsz.
válasza:Nem teljesen értem mit akarsz kifejezni mondjuk kiemelek egy részletet:
"Ha olyan pozicióban voltam, hogy nem tehették meg, hogy eltaposnak akkor inkább közelebb húztak, hogy még többet tudjanak tépni belőlem"
Én dolgoztam Ausztriában jelenleg pedig Svájcban vegyészmérnökként gyógyszergyártócégnél. Én minden esetben az adott cég honlapján jelentkeztem az állásra majd a sikeres felvételt követően kerestem albérletet. Engem senki nem akart lehúzni, eltaposni, kiforgatni és egyebek, a munkahelyen fonódtak barátságok de senki nem húzott le ott sem anyagilag és sehogy. Amit aláírtam a szerződésben ahhoz tartotta magát a munkáltató és a főnökségem is. Azt sem éreztem soha hogy rosszabb bánásmódban részesültem volna mint a helyi lakosok, tisztelték és tisztelik a szakmai tapasztalatomat és ez kölcsönös. Meg van Magyarországról is a baráti köröm akivel gyermekkorom vagy az egyetem óta tartom a kapcsolatot és kialakult külföldön is, az ex-kollégáimmal is találkozom alkalomadtán. Ez emberfüggő hogy milyen embereket választ barátnak vagy társnak maga mellé az ember.
Amit kiemeltél, itt inkább azokra gondolok akik a környéken laktak és megismertük egymást, elhívtak ide-oda, kíváncsiak voltak mivel foglalkozom mit csinálok, mim van, mim nincs. De egyszerű sporttársaknak, szabadidős barátoknak tűntek. Utána jöttem rá, hogy amibe adagolom az információkat az egy összetartó hálózat az ilyen mindenféle ott henyésző emberekből áll akik egymást is hülyítették meg a magamfajtákat.
Ebből az jött le, hogy amikor például egy magyar lányt kerestem a közösségből társnak, a lány pedig a közösség ezen "nagyjait" ismert magyar közösségi arcokat megkérdezett rólam. Az összes azt mondta rám, hogy hát ez egy bolond szóba se álljál vele. A lány meg letiltott, eltűnt. Itt jöttem rá, hogy meg kellett volna válogatnom azt, hogy kivel állok szóba és milyen szinten. De hiába. Ha elmész valakivel mondjuk futni, ott cserélődik információ. Az meg teljesen váratlan volt, hogy a következő futásra már nem hívott el. Ferdített, hogy nincs kedve, fáradt, beteg, hazautazik közben ő eljárt csak mással és máshova. Az ő helyeit nem adta ki nekem. De az információ, hogy én hol szoktam, hol szeretek futni, hol vagyok, mik a napi rutinjaim, egyáltalán hol lakom, mivel foglalkozom, szóval mindent. Ő ezeket viszont elvitte. Nehéz elmondani. Hálózat. Ezt csinálják.
Ezekkel a számára baromi értékes információkkal meg csupán annyit kezdett, hogy ezzel tudta visszaigazolni azt, hogy ismer. Mivel ha elmondja, hogy ismer valakit akkor tudja ki az, mit csinál, hol lakik mit szokott csinálni.
Ehhez meg a kedves barátunk azt szőtt hozzá amit csak akart! A saját véleményét. Hogy ez az ember negatív, hogy ez az ember egy bolond, hogy ez az ember nem nős, a nőkre pályázik akik idejönnek, mindenféle baromságot. És gondolom körbement egy csomó valós infó rólam + az illető véleménye.
Ezt tekinthetjük egészséges és normális folyamatnak, de azért a valódi életben és a valódi közösségekben van ebben egy szűrés és átláthatóság. Itt külföldön ez kicsit más.
így érthető? Máig nem tudom mit tegyek, hogyan érjem el, hogy azok akik felvették rólam az információkat hogyan fogják be a szájukat, hogy nyugodtan és békében hagyjanak élni.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!